A mű hipotézise szerint a baráti és bizalmas kapcsolatok szorosan együtt járnak, így a baráti és bizalmas hálózatok átfedése több mint 80%-os. Ennek elméleti háttere magában foglalja baráti és bizalmas kapcsolatokhoz szükséges alapvető fogalmakat, mint a barátság, a bizalmas kapcsolatok sokasága, az ezekhez szorosan kötődő fogalmak, mint a homogenitás, a szolidaritás, az empátia és szimpátia szerepe. Továbbá a kiscsoport-képződés, ennek jelentősége és erre ható társadalmi tényezők. Ezek után a helyszínt meghatározva a dolgozza, taglalja az oktatás és nevelés alapfogalmait, majd hosszabb kifejtést tart a szocializációról, mint domináns folyamatról a diákok életében. Azon felül egy módszertani áttekintést tartalmaz, hogy a hálózatkutatások közül, melyik és miért felel meg az adott feladatnak. Az empíria elkészítéséhez és elemzéséhez saját kialakított munkadefiníciókat tartalmaz. A használ módszer a szociomteria, mely alapvetően az osztályokat, mint egységeket vizsgálja. Az empíria során kiderül az osztályok baráti és bizalmas hálózatainak minősége, szerkezeti felépítése és összetartása. Ezek után egy sajátosan kialakított halmazelméleti módszer segítségével az osztályok belső hálózatairól kiderül, mennyire szorosan fedik át egymást. Ennek végén az osztályok összehasonlítása, a mű végén pedig a végkövetkeztetések találhatók: Az osztályok nem érik el a hipotézisben megszabott 80%-os átfedettséget, így nem annyira szoros a két hálózat együtt járása, mint ahogy feltételeztem. A baráti és bizalmas kapcsolatok megélése, ezek céljainak beteljesedése hálózati szinten nem feltétlen vonzanak hasonló struktúrát az adott populációban. Témavezető neve: Kerekes Noémi Szakdolgozat készítésének éve: 2010