ÖSSZEFOGLALÁS

A biohulladék szabályozott eltérítése miatt a lerakókba egyre kevesebb szerves anyag kerül, a biogáz-képződés mértéke csökkenhet. Az utóbbi évek jelentős beruházással járó fejlesztései és a kapacitásnövelések jelentősen megnövelték a telepek üzemeltetési költségeit, ezért komoly jelentőséggel bír a biohulladékból képződő depóniagáz minél nagyobb mértékű felhasználása. Jelentős elmaradások vannak a hulladékgazdálkodás terén Magyarországon az egyes európai (Ausztria, Németország, Svédország) országokhoz képest is. Ezt a hátrányt Magyarország a technikai és gazdasági lehetőségei miatt ugyan leküzdeni nem tudja, de mint irány és jó példát a külföldi technológiákat, tapasztalatokat át kell venni és hasznosítani kell. Az elmúlt években a fejlesztések elkezdődtek, évről-évre nő a megkezdett beruházások száma. Magyarország egyelőre korántsem használja ki a depóniagáz-vagyonában rejlő lehetőségeket, holott egy-egy hulladéklerakó akár 15-20 évre is biztosíthatja a villamos-és hőenergia előállításához szükséges energiahordozót. Az új technológiát alkalmazó telepített depóniagáz-rendszerek energetikai, gazdasági és környezetvédelmi célokat egyaránt szolgálnak. Hazánk üvegházhatású gáz kibocsátásának 20 százalékát a depóniagáz teszi ki, ezért fontos, hogy a hulladéklerakásból származó környezetünket romboló hatásokat csökkentsük. Ez gazdasági haszonnal is járna az ország, a helyi közösségek számára, ezért nem szabad veszni hagyni ezt az energiapotenciált. A depóniagáz hasznosítással termelt energia mennyisége nincs jelentős hatással az országos energia-termelésére, de az üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentés 2012-re tett 6 százalékos vállalási célok elérésében jelentős szerepe van. Magyarország depóniagáz energetikai célú hasznosítása jelenleg elenyésző, azonban jelentősége egyre nagyobb lehet, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az elavult erőművek fosszilis energiára alapozott villamosáram-termelés beépített kapacitás-csökkenésével is számolnunk kell a közeljövőben.