Magyarországon a csemegekukorica termesztés körülbelül 24 000 hektáron folyik. Ez jelentős csökkenést jelent az elmúlt évekhez képest. Országos szinten hektáronként 16 tonna kukoricát állítunk elő. Ez a 2008as évben 536 000 tonna csemegekukoricát jelentett, melynek jelentős részét export piacokon értékesítettünk. Az tavalyi felvásárlási átlagár 26 000 Ft/tonna körül mozgott. A konzerv csemegekukorica exportja meghaladta a 60 000 tonnát, míg a mélyhűtötté a 30 000 tonnát. Dolgozatom célja, a csemegekukorica gazdasági jelentőségének vizsgálata volt a Cibakert Kft-nél. Ahhoz, hogy üzemgazdasági elemzést végezhessek primer és szekunder adatgyűjtés végeztem. Megvizsgáltam a vállalkozás üzemsoros adatait, mélyinterjúkat készítettem a vállalat dolgozóival illetve felhasználtam az AKI adatbázisait. Ezt követően bemutattam a Cibakert Kft. természeti és közgazdasági adottságait, majd ismertettem a begyűjtött és feldolgozott adatok alapján a csemegekukorica ágazatot, kitérve a termésátlagokra, önköltségi árakra és az értékesítési árakra. A következőkben kalkulációs modell segítségével modelleztem a Cibakert Kft 2010-es gazdasági évre vonatkozóan a csemegekukorica ágazat működését. A kiszámolt eredményeket megvizsgáltam, értékeltem. Gondolok itt a hozam összetételre és a költségek megoszlására. Ezután a legfontosabb hatékonysági mutatót vizsgálva, azokat összevetettem az országos termelési adatokkal, hogy képet kapjak arról, hogy a vállalkozás hol helyezkedik el a hazai termelési rangsorban. A vizsgálat eredményeképp azt kaptam, hogy a Cibakert Kft. az országos átlagnál összességében jelentősen jobban termel, de nem éri el a vezető gazdálkodások szintjét, feltehetően a természeti adottságainak köszönhetően. Az összehasonlítás után érzékenységvizsgálatot végeztem. Itt kétféle módszert alkalmaztam. Az egyik a kritikus érték meghatározása volt, ahol kiszámoltam, hogy ahhoz hogy a vállalkozás jövedelme 0 Ft legyen 44,53 százalékkal csökkenhet a hektáronkénti hozam elérve a 10,82 tonnát. Míg ahhoz, hogy a fedezeti összeg 0 legyen elegendő hektáronként 4,84 tonnát termelni. Vizsgálataimat egy szcenárióelemzéssel zártam. Itt felállítottam a realista modellem mellé egy optimista és egy pesszimista lehetőséget és azokat összevetettem. Ebből megtudtam, hogy ha minden tényező az optimista tervnek megfelelően alakulna a vállalkozásnál, akkor az országos szinten legjobban termelők színvonala fölé is emelkedhetne, míg ha minden úgy alakulna, ahogy a pesszimista esetben számoltunk, még akkor is nyereséges lenne az ágazat.