Az olajnövények jelentőségének növekedésével a termőterület aránya az utóbbi években az összes mezőgazdaságilag művelt területen belül 9-11 %-ról 12-12,5 %-ra növekedett. A termesztés eredményességét a genetikai alapokra épülő növénynemesítés, az újfajta előállítása, valamint a rezisztencia- és a minőségi tulajdonságok javításának lehetőségein kívül a gyomirtás sikeressége határozza meg. A kísérletek beállítását a DE AMTC MTK Kertészettudományi és Növényi Biotechnológiai Tanszék kísérleti terén végeztük el 2007-ben és 2008-ban három eltérő napraforgó genotípus (1, 5, 6.) alkalmazásával négy ismétlésben. Az alacsony vegyszerfelhasználás esetünkben az egykomponensű gyomirtószer (Wing EC, 4 l/ha) felhasználását jelentette preemergens kezeléssel. A másik alkalmazott kezelés az ökogazdálkodásban engedélyezett szántóföldi sorköz-kultivátorozás illetve a sorok egyszeri mechanikai gyomirtása volt. A kísérletek eredményei – a várttól eltérően – az öko-kezelés (csak mechanikai gyomirtás) esetében mindhárom vizsgált hibridnél magasabb termőképességet (t.ha-1) igazoltak, mint a gyomírtószerrel kezelt, illetve a kezeletlen kontroll esetében mindkét vizsgált évben. A minőségi paraméterek vizsgálata során az olajtartalom (%) esetében a kezelések értékeitől (46,17 %) nagyobb értékeket a kontroll körülmények esetén kaptunk (50,22 %); az olajsavtartalom (%) viszont a gyomirtószeres kezelés mellett volt a legmagasabb.A legnagyobb gyomfertőzöttségi szint kialakulásához (386 db/m2) a kezelésmentes kontroll esetén a kövér porcsin (Portulaca oleracea), a fakó muhar (Setaria glauca) és a karcsú disznóparéj (Amaranthus clorostachis) járult hozzá. Az öko-kezelés alacsony gyom-egyedszámot (36 db/m2), a WING EC alkalmazása pedig csaknem teljes gyommentességet (12 db/m2), tiszta területet biztosított. A vizsgált tulajdonságok tekintetében jelentős évjárathatást tapasztaltunk (2007/08), amelyek további vizsgálata szükséges.