Az értekezés célja a felsőoktatás részidős képzésében résztvevő hallgatók egy speciális csoportjának, a kisgyermeket nevelő nők tanulmányi beruházásainak és hozamainak bemutatása. Az értekezés elméleti keretét a kulturális reprodukció, a racionális döntéselméletek és a különböző tőkefajtákkal foglalkozó hazai és nemzetközi irodalom tanulási döntésekre vonatkozó eredményei alkotják. Becker humán tőkébe történő beruházásának koncepcióját Bourdieu és Schultz tőkelméleteinek fogalomrendszerével összekapcsolva alkottuk meg azt a befektetési és megtérülési modellt, amely individuális és kollektív szinten ábrázolja a felsőfokú tanulmányokba történő beruházást és annak hozamait. A modell abból a feltételezésből indul ki, hogy a vizsgált csoport esetében a felsőfokú tanulmányokba történő befektetések célja, és egyben a várható hozamok területe nem csupán a fizetett munka világa. A munkaerő-piaci integráció során várható megtérülések mellett számoltunk az általunk intellektuális kibontakozás területének nevezett hozamtípusokkal, továbbá hozamokat vártam a szociális beágyazottság területeként aposztrofált mezőben. A dolgozat elméleti részében ezeknek a területeknek, valamint különböző tőkefajtáknak a kapcsolódási pontjait kerestük a kisgyermeket nevelő nők felsőfokú tanulmányaira, munkavállalására és magánéleti szerepeire vonatkoztatva. A kisgyermeket nevelők tanulmányai befektetéseit és hozamait longitudinális kutatásban vizsgáltuk (2006 és 2009), amelyben két regionális beágyazottságú felsőoktatási intézmény – a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola – kisgyermeket nevelő hallgatói vettek részt a kutatásban (n=226 és 121). A kutatás a felsőfokú tanulmányok megkezdésének miértjére és a tanulmányok megtérülésének hogyanjára kereste a választ: miért és milyen stratégiák mentén döntenek úgy a gyermeknevelési ellátásban részesülők, hogy a szándékolt inaktivitás éveiben felsőfokú tanulmányokba fektetnek, és ezek a befektetések hogyan térülnek meg a munkaerő-piaci reintegrálódást követően. A tanulmányi befektetésekre vonatkozó hipotézisünk az volt, hogy a társadalmi származás meghatározza a hallgatók egész tanulói életpályáját. Feltevésünk igazolódott, mivel a magasabban képzett nők tanulási döntésstratégiái hosszú távúnak és átgondoltnak bizonyulnak, és a homogén kulturális családi klíma jegyét hordozzák magukon. A diplomával nem rendelkező, alacsonyabb társadalmi státuszú hallgatók a diplomaszerzés jövőbeni hasznosságával ugyan számoltak, de a jelenlegi befektetéseket és kockázatokat kevésbé reálisan mérték fel. A második hipotézisben feltételeztük, hogy a két csoport tanulási attitűdje, tanulmányi eredményessége, tanulmányi motivációja eltérő jegyeket hordoz, ezek a feltételezések igazolódtak. Az iskolai végzettség szerint lényeges motivációs háttérkülönbség adódott, a diplomásokat ugyanis jellemzően a tanulás iránti pozitív attitűd vezette a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, a szak megválasztásában azonban a megszerzett diplomával járó haszonelvűség döntött. A diplomával nem rendelkezők esetében a diplomaszerzés és a munkával kapcsolatos egyéb érdekek motiválták általában véve a tanulást, és a szak mellett szóló döntésekben is ezek játszottak szerepet. A tanulmányi beruházások hozamait három területen vártuk megmutatkozni. Az emberi tőkébe történő beruházás révén a munkaerő-piaci integráció megtérülési mezőbe számos olyan hozam került, amelyek egyértelműen összefüggésbe hozhatók az inaktív évek alatt végzett felsőfokú tanulmányokkal. Az intellektuális kibontakozás megtérülési mező már a tanulmányok alatt megtelt hozamokkal, amelyeket a munkaerőpiacon töltött idő tovább bővített: a kutatásban résztvevők tanulás iránti vágya növekedni látszott, sikeresen bekapcsolódtak a szakmai munkába a reintegráció során. A szociális beágyazottság mezőjében tapasztalt első hozamok hallgatói közösséghez való csatlakozásban jelentek meg, az otthonlétből fakadó izoláltság oldása, új társadalmi tőke formájában. Fontos eredmény, hogy az utolsó hipotézisünkkel ellentétben a munkaerő-piaci megtérülések mértéke függetlennek bizonyult a munkavállalók szocio-ökonómiai hátterétől, de nem sikerült kapcsolatot találni a tanulmányi eredményesség és a munkaerő-piaci sikeresség között sem. A tanulmányi beruházások munkaerő-piaci érvényesülésének kulcsa egyfelől a megfelelő tanulási döntés-előkészületben és a kedvező tanulási attitűdben keresendő. Az értekezés eredményeinek további vizsgálatához az egyik lehetséges irány a gyermekgondozási időszakban felsőfokú tanulmányokat végzett munkavállalók pályakövetése a további hozamok kimutatására, de ilyen hosszú távú vizsgálatot igényel a generációs transzferáramlások bizonyítása is. Másrészről szükséges egyéb oktatási és képzési intézménytípusok bevonása, valamint az eredmények országos, reprezentatív mintán végzett felülvizsgálata.

The objective of the thesis is to show the investment into education and the return of this investment among a special group of part-time students in higher education, women who are bringing up small children during the period of their studies. Cultural reproduction, rational decision making theories and various domestic and international literature related to various types of capital and assets constituted the theoretical framework of the thesis. I constructed a model of investment into higher education and its return at individual and collective levels by using Becker's concept regarding investment in human resources, combined with the ideas outlined in Bourdieu's and Schultz's capital theories. The model is based upon the assumption that the purpose of the investment into higher education and its return extended beyond the world of paid jobs. In addition to calculating the direct return in the labour market, I also calculated the types of return in what I refer to as the ”field of intellectual expansion,” furthermore, I expected returns in the field referred to as social embeddedness. The investments and the return of the investments made by female students were examined in a longitudinal research (2006 and 2009) in which the individuals were followed from their decision to start a study course at a college or university all the way to the moment when they utilized their degree in the labour market. Samples were taken from the students bringing up small children at two major regional institutions of higher education, the University of Debrecen and the University College of Nyíregyháza. (n=226, 121) The research sought an aswer as to why the students embarked on a college or university course, and as to how it yielded a benefit to them: what were the motivations and strategies of students receiving a maternity benefit to invest in higher education studies during their years of inactivity, and what was the return of these studies when they re-integrated into the labour market. When examining the investment into education, I revealed the decision making mechanisms of the individuals, the motivation to obtain a degree, the direction, type and scale of investment, but I also inquired about the processes of studying, and the behaviour of those investing in education. My initial hypothesis regarding investment into education, based upon theories of cultural reproduction, rational decision-making mechanisms and capital theories, was that social background, primarily the status of parents, determined the entire educational career of the individuals concerned. My assumption was justified, as there were major differences between the two sample groups in terms of decision-making strategies related to higher education and also in the accomplishment of the study courses. Highly qualified students had a more elaborate decision-making strategy usable for a longer period of time, showing signs of a homogeneous family atmosphere. Undergraduate students although calculated with the potential benefit of obtaining a degree, but tended to be able to measure the risks and advantages of investment into higher education in the short term. I also assumed that the educational attitudes, efficiency and motivation of the two groups were also different, and this assumption was also justified. There was a considerable difference between the two groups in terms of motivational background. Postgraduate students were characterized by a largely positive attitude towards learning in higher education in general, students with a GCSE were motivated by the possibility of obtaining a degree and expected advantages in connection with finding a job later on. I made efforts to survey the return of investments into higher education in three field. As a result of the investment into human capital, a number of assets were generated in the field of re-integration into the labour market, and this is unmistakebly the result of the studies accomplished during the inactive years of the individual concerned. The field of return at intellectual expansion was found to be full of elements of return as early as the period of research. The first return in the field of social embeddedness was found to be the individual's ability to join the community of students, the end of isolation at home. It is necessary to launch new research programmes in order to examine the questions raised by the thesis. One of the possible directions of further research is following the career of women who have graduated during their maternity leave. The objective of such a monitoring project is revealing further returns of the educational investment. An even longer term research is required to monitor the generational transfer in the families concerned.