Kutatómunkám kezdetén olyan növényt kerestem, melynek bórérzékenysége az átlagosnál nagyobb, mind hiány, mind toxicitás terén. Az kísérleteket megelőző irodalmi áttekintés során sem hazai, sem külföldi adatot nem találtam, mely leírta volna a zöldbab bórérzékenységének határértékeit. Mivel hazai talajainkon ritkán fordul elő bórhiány, így ezen határérték meghatározása nem képezte a kutatásom részét. Ennél fontosabbnak találtam a bór zöldbabra kifejtett toxicitását, és ezen határérték meghatározását. A kísérleteimhez két szélsőségesen különböző talajtípust, homok és csernozjom talajt használtam. 2009 tavaszán az Egyetem tenyészedény-házában kezdtem a kutatásom. A kísérletet 1,0 kg-os tenyészedényekben, 24 kezeléskombinációban, 4 ismétlésben, összesen 96 edényben állítottam be. A talajokbórtrágyázását bórsavval (H3BO3) végeztem, növekvő koncentrációban, így edényenként 0, 1, 2, és 4 mg bórt kevertem a talajokhoz. A szélesebb spektrumon való vizsgálat érdekében, a talajokat ezen kívül meszeztem is. A talajok mészigényének kiszámítása után, 0 %, 50 % és 100 %-os (teljes mészigény) meszezésben részesültek. Ezáltal a kialakult különböző pH-értékeken, a növények különböző mértékben voltak képesek felvenni a talajból a bórt. Minden edény egységes NPK trágyázást is kapott. Az egy hónapos tenyészidőszakban az edényeket naponta öntöztem, a homoktalajoknál a VKsz 60%-ára, a csernozjomoknál pedig a VKsz 75%-ára. A vágást követően mértem a növények zöld- és szárazanyag-produkcióját. További elemzés céljából, a növénymintákat laboratóriumi vizsgálatoknak vetettem alá, melynek során mértem a növények által felvett tápanyagok, elsősorban a bór értékét. Lehetőségeink közül a legprecízebb vizsgálati módot választottam, így a növényminták elemzése Induktív Csatolású Plazma emissziós spektrométerrel (ICP) történt. A talajok vizsgálatát több elemre is elvégeztem, különböző módszerekkel. A talajok felvehető bórtartalmát forró vizes oldással határoztam meg. Az eredményeket varianciaanalízissel értékeltem. A vizsgálatok eredményeiből megállapítható a zöldbab bórérzékenységének mértéke. Kísérletemet kiegészítettem egy bórtrágyázott szántóföldi talaj vizsgálatával, melyből kiderül, hogy fontos paraméter meghatározására került sor, mivel a nem bórhiányos talajon végzett bórtrágyázás, mely egyes kultúrákban (repce, napraforgó) manapság igen elterjedt, jelentősen károsan hathat, ha a következő évben e talajon bórérzékeny növény (pl.: zöldbab) termesztésére kerül sor.