A dolgozat Magyarországon először veszi sorra a fejkvótás forrásallokáció kialakításának kérdéseit az egészségügyi ellátórendszer kontextusában.A társadalmi jólét szempontjából a legelőnyösebb allokációs mechanizmus a szabad ver-seny és a hozzá kapcsolódó piac intézménye, amely az árak, a termelés és a fogyasztás optimális kombinációját alakítja ki. Az egészségügy területén azonban a fenti elvet szigo-rúan követő forrásallokáció nem mindig vezet eredményes működéshez. Ennek oka, hogy az egészségügyi ellátásoknak, szolgáltatásoknak vannak olyan jellegzetességei – a szár-maztatott kereslet, az információs aszimmetria, a bizonytalanság és az externáliák jelenlé-te –, amelyek megkülönböztetik a hagyományos értelemben vett piaci javaktól. Ezen sa-játosságok miatt piaci kudarcok, azaz nem Pareto-optimális elosztási helyzetek alakulhat-nak ki az egészségügyben. A piaci kudarcok tükröződnek a káros szelekció és az erkölcsi kockázat jelenségeiben, a magas tranzakciós költségek, a monopolhelyzetek és a társa-dalmilag egyenlőtlen elosztási szituációk kialakulásában. Ezek a jelenségek predesztinál-nak a piaci folyamatokba történő beavatkozásra, amelynek igényét tovább erősítheti, hogy az egészségügyi javak elosztása során társadalmi elvárásokat is ki kell elégíteni (ilyen például az egészségügyi ellátások jelentős részének fizetőképességtől független biztosítása).A hatékony és a méltányos forrásallokáció céljainak meghatározása a kockázatkiigazítás kontextusában külön vizsgálatot érdemel. A hatékonysági kritérium azt mondja, hogy törekedni kell azoknak a termékeknek, illetve szolgáltatásoknak az előállítására, amelye-ket a közösség a legtöbbre értékel, legnagyobb haszna származik belőle.A kockázatkiigazítási módszerek két csoportra bonthatók. Az első az egészség-modellek csoportja, amelyek közvetlenül az adott személy egészségi állapota alapján (pl. diagnó-zis) becsülik meg a várható költségeket. A nem egészség-modellek olyan közvetett té-nyezőkre (pl. szociodemográfiai adatok) támaszkodnak, amelyek legitim kapcsolatban állnak az egyének várható egészségügyi kiadásaival. A kockázatkiigazítási modellekhez használt változók köre igen széles: demográfia, etnikum, munka-erőpiaci státusz, földraj-zi elhelyezkedés, mortalitás, morbiditás, előző évi költségek, társadalmi-szociális ténye-zők, kérdőíves felmérések eredményei.Magyarországon a forrásallokáció korábban áttekintett szempontjai – azaz a költségek féken tartása, a hatékonyság ösztönzése és a méltányos elosztás biztosítása – egyaránt szerepet játszanak a finanszírozási rendszer kialakításakor.A tudományos alapú fejkvótán alapuló forrásallokáció továbbfejlesztéséhez először az egészségpolitikai célok pontos meghatározására van szükség. A célok közül a jogsza- 14 bályok és a magyarországi forrásallokációs gyakorlat alapján az ellátások közötti haté-konyság javítása és a szükségletek szerinti hozzáférés egyenlősége (horizontális méltá-nyosság) tekinthetők irányadónak. The topic I chose for my research was influenced both by my family background and my professional career. Through assessments and essays during my undergraduate studies I became acquainted with the discipline of health economics, especially health insurance and technology assessment in health care. I started working at the National Health Insurance Fund Administration from 2000 where I was commissioned to develop the capitation payment method for pilot managed care organizations. This task required a thorough review of the related literature and drew my attention to the importance of improving Hungarian health care through risk adjusted capitation. My experience in England and the Netherlands gave further justification: the method of developing capitation payments in these countries had been examined for decades and research results have played a crucial role in health care decision making. A further motivation to my research was that adapting capitation based payments to the Hungarian health care system equally required the synthesis of a theoretical approach, methodological knowledge and practical skills. I was eager to know what the view from the “ivory tower” of science to everyday applications is. As the research progressed, the comprehensive review of the literature, the application of the methodologies and the unique health care environment delivered remarkably interesting answers to my questions.