ÖSSZEFOGLALÁS

Doktori munkámban arra vállalkoztam, hogy saját vizsgálataim eredményei alapján, feltárjam Hajdú-Bihar megyére vonatkozóan, a mezőgazdasági szektor munkavédelmi menedzsmentjének, általános munkavédelmi biztonsági kultúrájának aktuális helyzetét. Kutatásaimat Hajdú-Bihar megye 18 mezőgazdasági szervezetében végeztem. Ezzel kapcsolatban egy olyan kérdőíves kutatási módszert dolgoztam ki, mely egyrészt támaszkodik a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Vezetés- és Szervezéstudományi Intézete jogelődjének a Debreceni Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Vezetési és Munkatudományi Tanszéke által 1994-ben összeállított, a „Vállalati menedzsment funkcionális vizsgálata” című kutatási program keretében meghatározott funkcionális és empirikus elméleti alapjaira. A kidolgozott kutatási módszerem alkalmas a biztonsági kultúra dimenzióinak és a biztonsági légkör állapotának a felmérésére. A módszer kidolgozásának folyamán nagy hangsúlyt fektettem a leírásra az elméleti megalapozásra és a megismételhetőségre. Ennek érdekében olyan kutatási modellt dolgoztam ki, mely átfogó képet nyújt a kutatásom folyamatának irányáról, kereteiről, a kutatási dimenziókhoz kapcsolódó kérdésekről és az adatfeldolgozási, értékelési módszerekről, valamint ezek kapcsolatáról. A kidolgozott kutatási módszer egyrészt objektív felméréseken alapuló kvantitatív vizsgálatokon és másrészt szubjektív felmérési alapú kvalitatív vizsgálatokon alapszik. Ennek okán a mintaválasztás kvalitatív reprezentativitása érdekében többlépcsős mintavételezési eljárást alkalmaztam. Kiválasztási kritériumok alapján határoztam meg az elsődleges, majd a másodlagos mintavételi egységeket. A másodlagos mintavételi egység kiválasztásánál már a kvantitatív statisztikai mintavétellel kapcsolatos szempontokat kellett elsősorban figyelembe vennem, melynek egyik legfontosabb követelménye és szempontja, a vizsgált elsődleges mintavételi egységre nézve, a reprezentativitás fenntartása volt. Azoknak a tényezőknek a feltárásához, melyeket csak tapasztalati úton és személyes kontaktus alapján lehet megismerni, kiegészítő módszerként irányított interjúkat és módszeres megfigyeléseket alkalmaztam. Ezek tapasztalatai leginkább az elemzési eredmények értelmezésénél váltak hasznossá. A kutatói munkám során az adatok felvételére olyan önálló kérdőív együttest szerkesztettem, mely általános, vezetői és dolgozói kérdőívfajtái alkalmasak a nemzetközi és hazai szakirodalmak és kutatási eredmények útmutatásai alapján, az általam operacionalizált vizsgálati dimenziók és alapváltozók összehasonlító elemzésére. A kérdések értékelésére Likert-típusú skálát alkalmaztam. Az előzetes vizsgálatok keretében megvizsgáltam összegyűjtöttem és megvizsgáltam a mezőgazdaságra vonatkozó országos munkavédelemhez köthető, 24 évre visszamenő statisztikai adatokat, majd elemeztem az elsődleges mintavételi egységben fellelhető és rendelkezésre bocsátott baleseti jegyzőkönyveket. A 18 mezőgazdasági szervezet, mint elsődleges mintavételi egységek vonatkozásában felmértem a humánerőforrás demográfiai jellemzőit, a gazdálkodás általános és a munkabiztonsággal kapcsolatos körülményeit, feltételeit, ezen belül a biztonsági kultúrára ható tárgyi tényezőket, valamint a belső hivatalos biztonsági rendszer, vagyis a szervezetek munkavédelmi sajátosságait. A munkavédelemhez a biztonsági légkörhöz és kultúrához kapcsolódó dimenziók tekintetében, mind a vezetői, mind a dolgozói valamint egyéb alapváltozói oldalról megvizsgáltam a munkabiztonsághoz fűződő hivatalos és nem hivatalos biztonsági állásfoglalásokat, valamint a biztonságmenedzsment-feladatokhoz kapcsolódó viszonyulásokat. Továbbá a kérdőívek segítségével megelégedettségi vizsgálatokat is folytattam. A kérdőívek adatainak elemzésére és összehasonlítására leíró statisztikai elemezéseket, korrelációs vizsgálatokat, parametrikus és nem parametrikus statisztikai próbákat annak érdekében, hogy feltárjam a vizsgálati dimenziókon belüli kapcsolatokat és összefüggéseket. A dolgozatom vizsgálati eredményei rendkívül komplexek. Szinte minden vizsgálati dimenzió tartalmaz olyan következtetéseket, melyekhez gyakorlati javaslatok is megfogalmazhatók. Doktori kutatásom főbb megállapításai és eredményei a kitűzött kutatási célokra irányulóan a következők:

A disszertáció eredményei:  Rámutattam a tudományág interdiszciplináris kapcsolatainak fontosságára. A munkavédelemi biztonsági kultúra kutatásának hazai és nemzetközi fejlődésén és aktuális helyzetén keresztül összefoglaltam a munkavédelemi biztonsági kultúra nemzetközi kutatásának legfontosabb elméleti és módszertani problémáit, sajátosságait.  Kidolgoztam egy saját önálló kutatási modellt és hozzátartozó kutatási módszert, mely alkalmas komplex módon felmérni és jellemezni a munkavédelem a biztonsági kultúra adott idejű állapotát, vagyis a biztonsági légkör komplex szervezeti sajátosságait. A módszer továbbfejleszthető és biztonsági kultúrakutatások részegységét képezheti.  A biztonsági kultúra és légkör operacionalizálásával kapcsolatban olyan dimenzió együttest hoztam létre, ami alkalmas annak megragadására, jellemzésére. Ennek szemléltetésére szerkesztettem, a mezőgazdasági szervezetekre értelmezett munkavédelmi biztonsági kultúra dimenziómodellt, ami összefüggéseiben ábrázolja a munkavédelemre és biztonsági kultúrára ható tényezőket, és azok szervezeten belüli kapcsolatát.  A mezőgazdasági munkabalesetek, valamint halálos munkabalesetek és a mezőgazdasági alkalmazottak létszámalakulásának Pearson-féle korrelációs vizsgálatai alapján bizonyítottam, hogy a baleseti statisztikák – látszólagos – javulását egyértelműen az ágazatban dolgozók létszámcsökkenése okozta, a mezőgazdaság napjainkban is ugyanolyan kockázatos ágazat, mint 24 évvel ezelőtt volt. A szervezeti kultúrának a biztonsági kultúrára ható tényezőinek vizsgálati eredményei:  Vizsgáltam a mezőgazdasági szervezetek biztonsági kultúrájára ható, a szervezeti kultúrában jelen levő tárgyi tényezőket. Így a szervezetek infrastruktúráját, valamint a gépi eszközrendszerének állapotát, melynek során az alábbi eredményt kaptam: A vizsgált szervezetek növénytermesztési ágazataiban a gépek átlagos életkora 5-12 év között van, de vannak 17, sőt 35 éves gépek is. Így a biztonsági kultúrára ható tárgyi tényezőkről jellemzőként elmondhatjuk - a növénytermesztési ágazat gépüzemeltetése esetében - hogy együtt van jelen a termelésben a régi és a teljesen új gépi technológia. Ez a helyzet egy igen erőteljes és kockázatában is jelentős kihívást eredményez a mindenkori gépkezelők és üzemeltetők részére.  A vizsgált szervezetek gépesítés-üzemeltetéséért felelős szakembereinek saját karbantartásukkal kapcsolatos véleményük szerint a vezetők a műhelyek eredményesebb működésének akadályát leginkább azok szerszámellátottságában, felszereltségében és eszközellátottságában látják. Alapvetően az átlagos szintet meghaladóan meg vannak elégedve a műhelyek fizikai adottságaival, alapterületével, az általános és kampányfeladatok ellátására való alkalmasságával, valamint a műhelyben dolgozó szakemberek szakmai hozzáértésével.  Európában elfogadott nézet a biztonsági költséggel kapcsolatban, hogy az a tevékenység jellegétől függően a termelési költségek akár 3-10%-a is lehet, valamint ezek a költségek a legbiztosabban megtérülő költségekhez tartoznak. Az általam vizsgált szervezetek nagy részében a munkavédelemre fordított költségek diffúz módon szerepelnek a könyvelésben és nincsenek tételesen felsorolva és elkülönítve. A belső hivatalos biztonsági rendszer vizsgálatának eredményei:  A kockázatértékeléssel kapcsolatban megállapítható volt, hogy a vizsgált szervezetek mindegyike rendelkezett ezzel a dokumentummal. A dokumentum költség-haszon megítélésénél, nagy szórással, átlagos hasznúnak ítélték a felsővezetők annak értékét.  A szervezetek baleseti jegyzőkönyveinek áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a balesetek döntő hányada visszavezethető emberi tényezőkre, melyek segítették érvényre jutni a kockázatokat, így a balesetek bekövetkeztét.  A baleseti jegyzőkönyvek adatai alapján és kapcsolódó interjúk alapján megállapítottam, hogy a dolgozó többnyire nem szakítja meg munkáját, sőt a 3 napot nem meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetek esetében nem is tekinti saját sérülését munkabalesetnek. A hivatalos és a nem hivatalos szervezeti biztonsági állásfoglalásokkal kapcsolatos vizsgálatok eredményei:  A vezetési hibák munkabiztonságra gyakorolt hatásának megítélésében – a vizsgálatok szerint – a vezetők a leginkább ható tényezőknek a vezető döntési, ellenőrzési, utasítási hibákat tartják. Jelentős tényezőnek tekintik még a kommunikáció zavarát és a rendelkezési vezetői feladat operatív szintű megvalósításának hibáját a rossz feladatkiadást. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a különböző vezetői szintek képviselői – a munkabiztonsággal kapcsolatban – a vezetési hibák azon tényezőinek tulajdonítanak preferáltabb jelentőséget, amelyekre saját vezető gyakorlatukban kifejezett kompetenciájuk van.  A dolgozók kockázatvállalási attitűdjeinek vizsgálata azt mutatta, hogy – megfelelő anyagi juttatásokért – a fiatalok rendelkeznek a legnagyobb kockázatvállalási attitűddel. A kor előrehaladtával a kockázatvállalás attitűdjének erőssége fokozatosan csökken.  A kockázatvállalással kapcsolatos legkonszolidáltabb attitűddel az idős alkalmazottak rendelkeznek. Ők attitűdjükben nem vállalnak veszélyes munkát akkor sem, ha többet fizetnek érte, akkor sem, ha vezető azt elvárja tőle, és akkor sem, ha nem lesz befejezve az aznapi munka.  A vezetési hibák munkabiztonságra gyakorolt hatásával kapcsolatban, a vezetők és dolgozók megítélésében, két vezetői hibaváltozó esetében lehetett kimutatni jelentősebb eltérést. Az ellenőrzési hiányosságok munkabiztonságra gyakorolt hatását a vezetők szignifikánsan erősebbnek ítélték, mint a beosztott dolgozók. A vizsgálatok alapján szignifikáns különbség adódott a kommunikációs zavarok megítélésében is. Megállapítható volt az is, hogy az iskolázottsági szint emelkedésével erősödött a vezetői kommunikációs zavarok munkabiztonságra gyakorolt hatásának megítélése. Így az egyetemet és főiskolát végzettek ítélik meg a kommunikációs zavarok munkabiztonságra gyakorolt hatását a legfontosabbnak.  A munkavédelem jelenlegi helyzetének megítélésében az alábbi eredményeket kaptam: A vezetők megítélése alapján a rossz gazdasági helyzet miatt gyakorlattá vált a munkavédelmi költségekkel való takarékoskodás és a helyzet várhatóan inkább romló tendenciát fog mutatni, mint javulót.  A biztonsági kultúra hatótényezőinek vezetői megítélését tekintve a legnagyobb értékű befolyásoló tényezőnek technológiai korszerűséget ítélték, majd ezt követi a vállalti állásfoglalás és értékrend.  A korcsoportok vizsgálatánál fellelhető az a tendencia, miszerint az iskolai végzettség biztonsági kultúraalakító hatásának megítélése a korral haladva egyre erősebb. Hasonló szignifikáns tendenciát mutatott a szervezeti hagyományoknak a megítélésében a korcsoportok között.  A munkavédelemmel kapcsolatos kommunikációt nehezítő tényezőket vizsgálva megállapítottam, hogy a vezetők a vertikális kommunikációra ható státuszbeli különbséget tartják a legkevésbé gátló tényezőnek. Ugyanakkor a munkavédelemmel kapcsolatos problémák nem kellő hatékonysággal jutnak el a dolgozói, majd az operatív vezetői szintről a felsőbb vezetők felé. A felső vezetők alapvetően mindent rendben látnak, míg az alsó szintű vezetők megítéléseikben rendkívül elégedetlenek.  A biztonságmenedzsmenttel kapcsolatos rendelkezések hatékonyságát befolyásoló tényezők vizsgálata alapján a vezetők a munkavédelmi rendelkezések végrehajtásának hatékonyságát leginkább a végrehajtás ellenőrzésében látják. A munkabiztonság érdekében alkalmazott rendelkezési módok megítélésében a vezetők a munkavédelmi célok elérésében a példamutatást, oktatást, és meggyőzést tartják eredményes, hatékony és egyben motiváló eszköznek. A dolgozók viszont leginkább a munkavédelmi utasítás egyértelműségének fontosságát emelték ki leginkább.  A vizsgálatok szerint a vezetői munkavédelmi megelégedettséggel kapcsolatban általánosan a következő megállapítások tehetők: a mezőgazdasági munkavédelmi helyzettel való megelégedettségben a vezetők között lényeges eltérés tapasztalható. Az általános helyzethez képest a vezetők nagy része saját szervezetük munkabiztonságával elégedettebb.  A munkabiztonsággal kapcsolatos megelégedettségi szempontok, vezetői és beosztott dolgozói értékelésének analíziseredményei szerint, „munkaruhával való ellátottsággal” való megelégedettségben illetve a hivatalos szervezeti biztonsági állásfoglalások képviseletének megfelelően a vezetők nagyobb skálaértéket adtak elégedettségüknek, mint a dolgozók. A „monoton munka csökkentésére való törekvés” megítélésénél a vezetők közepes megelégedettségével szemben a dolgozók magas szintű megelégedettsége állt. A megelégedettségi szempontok rangsorában a belső hivatalos biztonsági rendszer működésének eredményességét reprezentáló tényezőknél a vizsgálatban részvevők relatívan legelégedetlenebbek munkakörnyezet higiénés tényezőinek javítására és a munkahelyi egészségügyi ártalmak elhárítására való szervezeti törekvéssel, és ezzel összefüggésben a munkahely egészségre gyakorolt hatásával. Összevont jellemzéseképpen elmondható, hogy a vizsgálati dimenziókban tárgyalt humán tényezőkre leginkább a szélsőségek és polaritások dinamikus aránya a jellemző.

Az eredmények gyakorlati hasznosíthatóságáról:  Az általam kidolgozott „mezőgazdasági szervezetek munkavédelmi biztonsági kultúra dimenziómodellje” jól alkalmazható a mezőgazdasággal kapcsolatos munkavédelmi és biztonsági kultúrakutatásoknál.  A kutatás bizonyította és elemezte a mezőgazdasági munkavédelem helyzetének problematikáit. Ez felhívja azokra a sarkalatos pontokra a figyelmet, melyekre különösen gondot kell fordítani a biztonságmenedzsmenttel foglalkozó szakembereknek.  A vizsgálatok alapján indokolttá válnak további feltáró elemzések a mezőgazdasági balesetek bejelentési rendszerével, a munkavédelmi szervezeti vertikális kommunikációval és a munkavédelmi rendelkezések és oktatás módszertani hatékonyságával kapcsolatban.  A vállalati gyakorlatban az emberi erőforrás menedzsmenttel foglalkozó szakemberek számára a vizsgálatok által feltárt eredmények segítséget nyújtanak biztonsági kultúra fejlesztésével kapcsolatos stratégiai és/vagy taktikai döntések meghozatalában, a fejlesztési súlypontok meghatározására.  A mezőgazdasági munkavédelem területén jelen eredmények több olyan tényezőre is rávilágítottak (munkavédelmi költségek elkülönítése, munkavédelmi rendelkezések problematikus hatékonysága), melyek megfelelő rendelkezéssel, szervezeti kommunikációval javíthatók, vagy megoldhatók. Doktori disszertációm célja a mezőgazdasági munkavédelemi biztonsági kultúra, valamint az azt befolyásoló tényezők, vizsgálata volt a Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági szervezetek körében. Vizsgálataim széles körben igazolták és jellemezték a munkavédelmi biztonsági kultúra szervezeti jellemzőit, melyek megjelennek a szervezeti szereplők biztonsági értékrendi elemeiben, attitűdjeiben, véleményeiben, megítéléseiben és a szervezeti tárgyi tényezőkben is. Mindezek jelentős befolyást gyakorolnak a szervezet általános biztonsági kultúrájára. A biztonsági kultúra, mint a szervezetek kultúrájának egyik általánosan jelenlevő eleme nagyon fontos, de kevésbé kutatott terület. Önmaga számos általános, és a gazdasági szektorokra specifikusan jellemző, karakterisztikákkal rendelkezik. Ezért úgy gondolom, hogy a témának a kutatását ezen megkezdett alapokra építkezve feltétlenül tovább kell folytatni. Mindezt annak érdekében, hogy a munkahelyi biztonság szervezeti folyamatai érzékelhetőek, kimutathatóak, és ezáltal tervezhetően befolyásolhatóak legyenek.

SUMMARY OF THE DISSERTATION

In my doctoral work, I undertook that I will reveal the current status of safety culture of agricultural sector in Hajdu-Bihar County by side of Occupational Safety and Health (OSH). I based the results on my research. I made my researches in 18 agricultural organizations of Hajdú-Bihar County. I created a so questionnaire research method, which leans on the functional, empirical and theoretical basis of an investigational program that constructed by Debrecen University Faculty of Applied Economic and Rural Development Institute of Management and Organization legal predecessor Department of Management and Work Sciences in 1994. The investigational program has called “Functional scientific investigation of undertaking management”. My method is suitable for to measure the safety culture dimensions, and from this as follows suitable for to measure and survey the state of the safety atmosphere. In the course of the development of the method, I laid big emphasis on the description and the theoretical foundations and the reproducibility. For this reason, I composed such a research model, which has been giving a comprehensive view about the research-process direction and frames and about the related questions of research, and about the data processing and assessment methods, and about the contact frameworks of these elements as well. The created research method is on the one hand based on objective assessment, which contains quantitative researches. On the other hand the research method is based on subjective based qualitative researches. For this reason for the representative measurement, I applied a multi-stage sampling procedure. I determined the primary and secondary sampling unites on the base of selectional criterions.
At the case of secondary sampling unit selection already in the first place, I had to take qualitative sampling criterions and aspects into consideration. The first aspect and criterion was the maintenance of the representative state. To the revelation of those factors, which only experientially or with personal contact can be recognize, I applied guided interviews and methodical observations as complementary manners. These manners results mostly help in the recognitions of the analytical results. In the course of my research for the data entering, I have constructed collective questionnaires, which are suitable for the comparative analysis of the dimensions of research. These questionnaires were constructing on the base of directions of the international and national special literatures. These questionnaires types are; general questionnaire, questionnaire for farm leaders and questionnaire for farm workers. For the estimation of the questions, I applied Likert-tipe scale (from -3, to +3). Within the frame of pre-examination, I collected and examined the national statistical databases, what can tie to Occupational Safety and Health (OSH) and agriculture, for 24 years back. After this, I analyzed the injuries certificates, what made available for me. In relation to 18 agricultural organizations as primary sample unit, I measured the demographic characteristics of human resources, and the general conditions of farming and OSH. Within this measurement, I estimated the material factors as acting factors onto the Safety Culture and Internal Official OSH System and Safety Management properties as well. In relation to dimensions of OSH safety culture and atmosphere, I examined at both sides of farm workers and farm leaders the OSH related official and nonofficial commitments as well as safety management related attitudes. Besides, with helps of questionnaires, I made contentment analysis as well. For to reveal the relations and connections among the research dimensions, and for the comparisons and analysis of database of the questionnaires, I have used describing statistical analysis, correlation examinations, parametric and non-parametric statistic tests. The results of my dissertation are very complex. Almost every research dimension contains such conclusions, at which practical suggestions can been formulated as well. The results and establishments of my doctoral dissertation in accordance with the objectives of research are the followings: The results of the dissertation:  I refer to importance of the interdisciplinary connections of OSH related safety science. By means of developments and actual status of OSH safety culture researches, I summarized the theoretic and methodological characteristics and problems of OSH related safety culture international researches.  I elaborated an own independent research model, and an included research method on which is suitable for complex manner to measure and to characterize the organizational status of the OSH safety culture. The model can be improvable and usable for other safety culture researches.
 In connection with the operationalization of agricultural OSH safety culture and atmosphere, I defined dimension groups, which are suitable for characterization of the safety culture. Onto the demonstration of this I created an own, independent organizational OSH safety culture dimension model, what depicts the factors affecting the safety culture and depicts of those organizational correlation structure as well.  Based on the test results of the national secondary data, such as data of the agricultural work accidents, the deathly work accidents data and the agricultural employees' data number changes, I proved that, the improvement of the agricultural accident statistics, unambiguously the employees' number decrease caused it. For this, that is statable, the agriculture in our days is similar risky sector than it was 24 years ago.

Results of the examinations of the acting factors of organization culture onto the safety culture:  I examined the material factors of agricultural organizational culture, which have an acting role onto the OSH related safety culture. In this manner, I examined the situations of infrastructure and machinery system. The main results are finding here: In the plant growing sector the machinery average age was from five to twelve years, but I found seventeen years old machines, moreover I found thirty-five years old machines as well. Consequently about the material acting factors statable, in case of plant growing sectors machinery operation are together the old and fully new machinery technologies. This situation produces an expressive risk challenge for the current machine operators and machine keepers.  By the evaluations of the leader technicians of the examined organizations whom are responsible for machinery operation, the main problems of their own maintenance are the insufficient degree of supply of tools and of instruments. Essentially the leader technicians are satisfied a little bit greater then middle level with physical conditions of their own workshops as well as with the professionals’ skills of technicians whom working in the workshops.  In Europe, a general accepted way of thinking in connection with OSH costs is that the cost of production, depending on the character of activity are, can be from three to ten percent. As well as these safety costs are belong to the more surely remunerative costs. In the examined organizations these OSH related cost are mostly include in diffuse manner in the bookkeeping. Or with other words, these costs are not separated by the bookkeeping method; therefore you can’t see that wholly.  Results of the examinations of the internal official OSH system and safety management  In connection with the risk-assessment was statable that, the each examined organizations were in possession of this document.  In connection with cost and benefits evaluation of the risk-assessment document, by the senior managers were as a document with average utility.  After the examination of the injury certificates I established that the significant rate of the work accidents are traceable to the human factors, which helps the risk win until the accident occurs.  On the base of the injury certificates and connected interviews, I established that the injured farm workers mainly not interrupt their own work immediately; indeed the farm workers don’t considered their own injury as a workplace accident result, mainly in the cases of not more than 3 days incapacity causing accidents.

Results of the examinations in connection with official and non-official organizational safety commitments:  According to results of the examinations, in the case of leaders’ estimation of leadership-mistakes impact on work safety, by the leaders the mainly acting factors are the bad decision-making, the supervision faultiness and false instructions. Still regarded as a significant factor the communication difficulties and wrong directions. It is verifiable that the representatives of the different leader levels found those leadership mistake factors important, which are under their direct competence due to their managerial-level.  The examination of the farm workers assumption of risk showed that, the attitude of the assumption of risk of young age group rather focus on to avoid it. However, in this age group, the young people can resist the organizational and managerial expectations less and the cash award motivates them to the assumption of risk largely. The assumption of risk has progressively decreased with progress of age.
 In connection with assumption of risk, the senior employees have the more consolidated attitudes. The aged senior employees do not undertake dangerous work in their own attitude nor if more are paid for it, nor if the leader expects it and nor if the day's work will not be finished.  In the case of farm leaders’ and farm worker’s estimation of managing-mistakes impact onto safety of work, there was two managing mistake variables, which estimations was significantly different. The farm leaders significantly evaluated higher level, the impacts of supervision shortcomings and faultiness onto the safety of work, than farm workers. By reasons of examinations, significant difference was springs from the evaluation of communicational disturbs, as well. It was ascertainable that, in parallel with the increasing of the educational degree, the estimation of the effects of communicational disturbs onto the safety of work has grow, among the farm participants, as well. In this manner, the MsC and BsC educational degreed participants has estimated the communicational disturbs as the most relevant effect.  I have the following results about the estimations of present circumstances of OSH: By the farm leaders’ estimations, the thriftiness with OSH costs has become practice because of bad economic situations. Moreover, by the leaders the situation probably rather will show a go down tendency, than a progress one.
 In the leaders’ estimations about the impact factors of safety culture, the maximum valued impact factor was the modernity of technology, and after this fallowed the organizational commitments and organizational order of values.  In connection with the examination of the age groups I have found that tendency, whereas the estimation of the forming effect of the educational level onto the safety culture has decreased with progress of age.
 In connection with the OSH related vertical communication disturbs, I established that the farm leaders think the social status differences as the least hindering factor onto the vertical communication. Contemporaneously I detected that, the Osh related problems get with not the expectable efficiency from the workers level to senior manager level. The senior managers fundamentally think that everything is all right, while the operative leaders in their estimation have discontented very extremely.
 Based on examination of efficiency of the safety management related regulations are statable, the farm leaders the realization of the safety management related regulation efficiency most of all have seen in supervision. The farm leaders in achieve of the OSH related objects the exemplification, education and conviction have considers as efficient and motivation maker device. Whereas the farm workers have most of all emphasized the importance of unanimity of OSH related regulations.
 According to examinations in connection with OSH related contentment among the leading staff were experienced significant deviation. Most of all the leaders, compared with the general agricultural work safety situations, they have more contented with work safety situation of their own organization.  Based on examinations the farm leaders have more contented with the state of supply of work-clothes, then farm workers. In the case of evaluation of the effort for the reduction of the monotonous work, the farm workers' high-level contentment was opposed to the leaders' medium contentment. In the order of ranks of contentment variables the participants have relatively discontented with factors of the” effort for the improvement of hygiene of work environment” and the “organizational effort for the prevention of work related harms”, and in relation to impact onto the health of the workplace. As a summarized characterization that is statable, from the examined dimensions the human factors have polar characteristics with in dynamic equilibrium.

Applicability of the results in the practice

 The OSH related organizational safety culture dimension model, created by me, well applicable for occupational safety and health related safety culture researches regarding to agricultural organizations.  The research established and analyzed the problems of agricultural occupational safety and health situation. These results call the attention those essential points to which it is necessary to pay particularly attention for specialists dealing with safety management especially.  Based on the research results additional discovery analyses turn into justified in connection with agricultural work accident reporting system, the OSH related organizational vertical communication, and in connection with the methodical efficiency of OSH related regulation.
 In the business practice for the professionals dealing with human resources management the results revealed by the examinations give help in the strategic and/or tactical decision making in connection with the development of safety culture, and also in the definition of the development areas.  On the area of the agricultural occupational safety and health, the established results clarify several factors (OSH related cost separation in accounting, efficiency of OSH related regulations) which can solve those problems with suitable orders or with suitable organizational communication. The aim of my doctoral dissertation was the agricultural OSH related safety culture examination among the agricultural organizations in Hajdú-Bihar County. My examinations justified and characterized the organizational features of OSH and features of safety culture in a wide circle, which appears in the organizational characters' safety value elements, in their attitudes, in their opinions, and in their judgments. All these above-mentioned factors are exerting considerable influence on the organization’s general safety culture. The safety culture is a very important, less investigated area. The safety culture has several general characteristics but there are many specific characteristics, which characterize the economic sectors. Therefore, I think that, it has needed especially and definitely to continue the research in this theme, build that onto this started fundament. To do that on account of that the organizational processes of the work place safety be detectable; hereby, the influences on the safety processes, be planned, in other words the safety processes be manageable.