A kiskerti fúrott kutakból történő öntözés okozta másodlagos szikesedés lehetőségének felmérése Karcagon

Dátum
2010-10-22T06:47:50Z
Szerzők
Szűcs, Lilla
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Karcag külterületén, a város északi és nyugati részén kiterjedt kertművelés folyik már mintegy 300 éve. Manapság is hagyomány, hogy a városlakók „sorkertet” művelnek, s ott zöldséget, gyümölcsöt, de egyéb szántóföldi növényt termelnek a család ellátására. A régióra jellemző aszályos nyári időszakokban a legtöbb sorkertben a zöldségfélék és a gyümölcsfák vízigényét öntözéssel biztosítják, az öntözővizet fúrott kutakból nyerik. Ezen kutak vizének minőségét a tulajdonosok nem szokták ellenőrizni, kémiai összetételét nem ismerik, a kútvizek öntözésre való alkalmatlanságával nincsenek tisztában. Ez különösen talajvédelmi szempontból jelentős probléma, mivel az öntözés magában hordozza a talaj másodlagos szikesedésének veszélyét. Elsősorban a kútvizek magas sótartalma miatt, de a jellemzően magas talajvízszint és a talajok mélyben sós jellege miatt is.

A dolgozatba foglalt kutatómunkám célja az volt, hogy felmérjem a karcagi sorkertekben az öntözés hatására kialakuló másodlagos szikesedés veszélyét. Ennek érdekében mintegy 50 sorkerti fúrott kútból vettem vízmintát és elemeztem azok kémiai összetételét. Az így nyert adatok alapján elvégeztem a vizsgált öntözővizek kémiai minősítését és értékeltem azok szikesítő hatását. Adatokat gyűjtöttem az öntözési szokásokról és a sorkertekben in situ mértem a talaj sótartalmát. Annak érdekében, hogy a jellemző vizet adó, illetve vízzáró rétegek elhelyezkedéséről, a talaj rétegzettségéről információkat szerezzek, részt vettem egy kerti kútfúrási munkálataiban és annak során az egyes talajrétegekből mintát vettem. A minták laboratóriumi analízise után adatokat kaptam az egyes rétegek fizikai tulajdonságait illetően.

Eredményeim arra engednek következtetni, hogy a Karcag környéki sorkertekben igen nagy az öntözés hatására kialakuló másodlagos szikesedés veszélye. A fúrott kutak térbeli elhelyezkedésének sűrűségét reprezentáló vízminták összetételéből, illetve az azokból számított értékekből (sókoncentráció, SAR-érték, Na%, szódaegyenérték) megállapítottam, hogy gyakorlatilag nincs olyan kút az általam vizsgáltak között, melynek vize feltétel nélkül alkalmas lenne az öntözésre. Tervezem eredményeimet az érintett kerttulajdonosok tudomására hozni, ezzel is hozzájárulva a karcagi sorkerti gazdálkodás fenntarthatóságához.

Leírás
Kulcsszavak
öntözés, másodlagos szikesedés
Forrás