A különböző típusú úszóedzésen résztvevő gyermekek fizikai aktivitása és táplálkozási szokása

Abstract

A digitalizáció térnyerése kedvezőtlenül befolyásolja a gyermek- és serdülőkor egészségmagatartását, különösen a fizikai aktivitás csökkenésén keresztül. A hazai és nemzetközi kutatások, köztük a HBSC-vizsgálatok eredményei szerint a tanulók mindössze 21,3%-a teljesíti az egészségmegőrzéshez szükséges mozgásmennyiséget (Ember, 2018; Németh, 2024). A mozgásszegény életmód hozzájárul a mozgásszervi és anyagcsere-betegségek kialakulásához. Az egészségtudatos magatartás alapját a rendszeres fizikai aktivitás és a megfelelő táplálkozási szokások együttes megléte jelenti. A sport, különösen az úszás, komplex prevenciós és rehabilitációs hatásai révén kiemelt szerepet tölt be az egészségfejlesztésben. A kutatás célja a rekreációs- és adaptív úszóedzéseken részt vevő 9–16 éves gyermekek fizikai aktivitásának és táplálkozási szokásainak vizsgálata volt. A kérdőíves felmérés 176 soproni tanuló bevonásával történt. Az eredmények szerint a gyermekek rendelkeznek az egészséges táplálkozás elméleti ismereteivel, ugyanakkor ezek gyakorlati megvalósítása hiányos, különösen a reggelizési szokások terén. A vizsgálat rámutat a pedagógusok kiemelt szerepére az egészségtudatos magatartás megerősítésében.