A diákok jövőorientációja a Kolping középiskolákban

Abstract

A tudatos élettervek és tanulmányi karriercélok kialakítása a középiskolában is komoly pedagógiai kihívás, különösen a veszélyeztetett társadalmi rétegekből származó fiatalok körében, akik számára a közoktatással szemben a munka világa több lehetőséget ígér (Tas et al. 2013). Az egyházi iskolák célként tűzik ki a diákok jővőorientált gondolkodásának fejlesztését (Pusztai 2011, Rosta - Pusztai 2022), s közülük a Kolping intézmények különösen fontos szerepet vállalnak a hátrányos helyzetű, valamint a tanulási nehézségekkel, és a beilleszkedési zavarokkal küzdő fiatalok hátránykompenzációjában (Szilágyiné 2007, Bánhidy 2022, Szilágyi 2023). Kutatásunk célja annak feltárása, hogy szektorközi összehasonlításban hogyan alakul a Kolping intézményekben tanuló fiatalok jövőorientációja, melyet hat dimenzióban vizsgáltunk (1) tudatos élettervezés 2) életcél megfogalmazása 3) az élet értelmének megragadása 4) családtervezés 5) továbbtanulás 6) társadalmi szerepvállalás). Kutatásunkból kiderül, hogy még az egyházi fenntartásban működő iskolák diákjaihoz képest is sajátos képet mutatnak a Kolping tanulók jövőaspirációi. A továbbtanulást tekintve tudatos és stabil elhatározásaik vannak, azonban, más felekezeti intézmények tanulóival szemben a felsőoktatás helyett inkább a szakképzésben képzelik el a jövőjüket. A családtervezési szándékaik esetében nem rendelkeznek erős aspirációkkal, és a társadalmi szerepvállalással kapcsolatban sem fogalmaznak meg olyan határozott elképzeléseket, mint más felekezeti iskolák diákjai. Ennek magyarázatát a Kolping diákokra jellemző hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetében, valamint a sérült és hiányos családstruktúrában kereshetjük.