A köznevelés-közoktatás rendszerének vizsgálata olyan megközelítést igényel, mely képes megragadni e dinamikusan változó szisztéma komplexitását. A diskurzusanalízis kognitív nyelvészeti megközelítése a nyelvhasználók nyelvi repertoárból való válogatásának kiemelt jelentőséget tulajdonít. (Tenbrink, 2020) A pedagógusszerepet hatalmi diskurzusok, szakmai beszédmódok, mikroszintű identitásképző folyamatok alakítják. A közoktatás-köznevelés formális keretét adó dokumentumok (pl. tartalmi szabályozók, szakmai irányelvek), a pedagógusjelöltektől vagy gyakorló pedagógusoktól elicitált narratívák és más diszkurzív gyakorlatok elemzésével építhető olyan tudásbázis, mely a hallgatókat, a frissen pályára lépőket, valamint az őket segítő szakembereket is képes támogatni a pályaszocializáció egyes lépcsőinél, ahol összekapcsolódnak az érintett személyek, terek, továbbá a diskurzusok és egyéb gondolati képződmények pályái. (vö. Scollon & Scollon, 2004) Tanulmányomban bemutatom a pedagógusfogalmat mint komplex mátrixot működtető modellt, melyet a pályaszocializációs nehézségek leküzdését célzó segédletek kidolgozásának alapjaként javaslok felhasználásra.

An inquiry into the public education system requires an approach capable of addressing the complexity of this dynamically evolving structure. Within a Cognitive Discourse Analysis framework, every linguistic choice is considered to be analytically significant (Tenbrink, 2020) Teacher roles are shaped by discourses of power, professional narratives, and micro-level identity-forming processes. A knowledge base can be developed by analysing the documents that define the formal framework of public education (e.g., curriculum regulations, professional guidelines), narratives elicited from student teachers and practicing educators, as well as other discursive practices. Such a knowledge base has the potential to support student teachers, newly qualified professionals, and the mentors assisting them at various stages of their professional socialization – stages where the trajectories of individuals, spaces, discourses and other cognitive constructs intersect. (cf. Scollon & Scollon, 2004) In this paper, I present a model that conceptualizes the notion of teacher as a complex matrix. I propose employing this model as a conceptual and methodological foundation for the development of tools designed to assist educators experiencing difficulties during their professional socialization.