A jogállamiság követelményei az alkotmányos demokráciákban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorFicsor, Krisztina
dc.contributor.authorDobránszky, Noémi
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2020-05-04T07:52:36Z
dc.date.available2020-05-04T07:52:36Z
dc.date.created2020
dc.description.abstractA dolgozatban a jogállam azon követelményével foglalkozom, amely a jogszabályok érthető, világos megfogalmazására vonatkozik. Vizsgálódásom a jogállamiságot érintő normavilágosság kérdéskörére koncentrál a magyar büntetőjogban. A jogszabályok érthető megfogalmazásának követelménye ugyanis a jogbiztonság elvének alapvető részét képezi. Ez a követelmény azt várja el a jogalkotótól, hogy olyan jogi normákat alkosson, amelyek jelentése az állampolgár számára egyértelmű, amelyek világossá teszik, hogy milyen jogosultságokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Ez az elvárás azért fontos, mert minden egyén emberi méltóságából levezethető érdeke, hogy az élete során előrelátható, kalkulálható módon tudja tervezni céljait, és azt is, hogy miképpen törekedhet e célok elérésére. A jogrendszer normáinak ezt a kiszámíthatóságot kell biztosítania a címzettek számára azáltal, hogy érthető, a laikus polgár számára is átlátható normákat tartalmaz. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában ez a követelmény az ún. normavilágosság doktrínájában fogalmazódik meg, amelynek kifejtésekor az Alkotmánybíróság leszögezte, hogy a (büntető)jogban alapvető elvárás, hogy a jogalkotónak a jogi normák megfogalmazásakor egyértelművé kell tennie a szándékát, ezért a büntetőjogi norma diszpozícióját és a normába foglalt fogalmak tartalmát érthetően kell rögzítenie. A büntetőjogban ez alapvető fontosságú, hiszen ez az a jogág, amelyen keresztül az állami hatalom a legerőteljesebben megnyilvánul. A jogellenes cselekmények következménye az egyén szabadságának elvonásával is járhat. Alkotmányos demokráciákban ezért a büntető eljárás alá vont személyek alapjogainak védelme megköveteli, hogy bizonyos garanciákat a büntetőjogba beépítsünk. Ilyen garanciális elemeket tartalmaz a jogállamiság büntetőjoggal szemben megfogalmazott elvárásai. A jogállami büntetőjog egyik nagyon fontos alapelvi követelménye a nullum crimen sine lege elve, amely a jogalkotóval és a jogalkalmazóval szemben is elvárásokat fogalmaz meg. A jogalkotóval szemben a nullum crimen sine lege elve azt várja el, hogy a büntetőjog által tiltott cselekményeket kizárólag írott törvényben fogalmazhatja meg, amely törvényeket kizárólag a jövőre irányulóan, tehát a visszaható hatályú normaalkotás tilalmát figyelembe véve hozhatja meg. A jogalkalmazó a nullum crimen sine lege elve alapján nem alkalmazhat analógiás érvelést, nem terjesztheti ki a tényállás értelmét olyan magatartásra, amely a jogszabály szövegéből nem következik. Elsősorban tehát a büntető tényállás szöveghez hű értelmezését végezheti el, és abból vonhat le következtetést a magatartás minősítésére vonatkozóan. A dolgozatomban tehát e követelmény tartalmának elemzését végzem el. Először kitérek a jogállami büntetőjog legfontosabb elveinek tartalmi vizsgálatára. Ezeken belül is a normavilágosság doktrínájának tartalmára koncentrálok, majd a következőkben azt elemzem, hogy egyes alkotmánybírósági határozatokban milyen formában jelenik meg ez az elvárás, hogyan értelmezi az Alkotmánybíróság ezt a követelményt.hu_HU
dc.description.courseIgazságügyi Igazgatásihu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent41hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/285459
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectjogállamisághu_HU
dc.subjectbüntetőjoghu_HU
dc.subjectnormavilágossághu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudományhu_HU
dc.titleA jogállamiság követelményei az alkotmányos demokráciákbanhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)