Különböző szisztemikus fungicidek hatásvizsgálata a meggy moníliás virágelhalása és gyümölcsrothadása ellen
| dc.contributor.advisor | Radócz, László | |
| dc.contributor.author | Oláh, Zsuzsa Laura | |
| dc.contributor.department | DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2018-12-12T12:26:59Z | |
| dc.date.available | 2018-12-12T12:26:59Z | |
| dc.date.created | 2018-12 | |
| dc.description.abstract | Magyarország legfontosabb gyümölcseinek egyike a meggy (Prunus cerasus L.). A magyar meggy termesztése pedig világviszonylatban is kiemelkedő. Számos betegség veszélyezteti a meggy ültetvényeket, melyek közül a legjelentősebbek: a moníliás virágelhalás és gyümölcsrothadás /Monilia laxa (Ader. & Ruhl.) Honey, Monilia fructigena (Aderh. & Ruhl.) Honey/ kórokozó csoport. A ma forgalomba lévő árufajták termesztése során nagy költséget jelent a monília elleni védekezés. A növényvédő szer piac rengeteg lehetőséget kínál a betegség elleni védekezésre és a fertőzés kialakulásának megelőzésére. A kisparcellás kísérletem célja ebből a széles termékpalettából kiválasztott négy gombaölő szernek (fungicideknek) a célszervezetre (Monilinia laxa) gyakorolt biológiai hatásvizsgálata volt. A kísérletbe vont hatóanyagok mindegyike ma is engedélyezett (és a gyakorlatban általánosan használt) moníliás megbetegedés ellen: Folicur solo (250 g/l tebukonazol), Mirage 45EC (450 g/l prokloráz), Signum WG (267 g/l boszkalid és 67 g/l pyraclostrobin), Switch (62,5 WG 250 g/kg fludioxonil és 375 g/kg ciprodinil). A kísérletet szabadföldön, egy hajdúdorogi meggyültetvényben végeztem 2017-ben. A vizsgált meggyfajták: Újfehértói fürtös, Debreceni bőtermő és Érdi bőtermő voltak. A felhasznált fajták közül az Érdi bőtermő korai virágzású és a legfogékonyabb a moníliás fertőzésre. A virágzás mellett a a fajták gyümölcsérésének ideje között is van különbség, amit a védekezésben is figyelembe vettem. A kísérletben fajtánként 5 fát használtam, ezekből 4-et az előbb említett fungicidekkel kezeltem, egyet pedig kontrollnak meghagytam. A monília gomba a hűvös, csapadékos időjárást kedveli. A különböző fertőzési forrásokon (álszkleróciumok, rákos sebek) létrejövő konídiumok légmozgással vagy esőcseppel jutnak a virágra. A gyümölcsbe pedig leginkább az állati kártevők által okozott sebzéseken, illetve a nem egyenletes vízellátás miatt felrepedt gyümölcsrészeken jut be a kórokozó. A vizsgálatban a fák bonitálásával határoztam meg a monília által károsodott hajtások (virágcsoportok) számát. A fertőzöttségi index kiszámításával és az esetleges fitotoxicitás mértékének meghatározásával próbáltam objektív adatokat nyújtani a különböző szerek hatásosságáról a három meggyfajtára vonatkozóan, valamint tapasztalataim alapján ajánlást tenni egy kivitelezhető védekezési programra. | hu_HU |
| dc.description.course | Növényorvos MSc. | hu_HU |
| dc.description.degree | MSc/MA | hu_HU |
| dc.format.extent | 53 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/261489 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | meggy | hu_HU |
| dc.subject | monília | hu_HU |
| dc.subject | fungicid | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány | hu_HU |
| dc.title | Különböző szisztemikus fungicidek hatásvizsgálata a meggy moníliás virágelhalása és gyümölcsrothadása ellen | hu_HU |