A komposzt-alapanyagok meghatározott arányú keverése alapvetően meghatározza a komposztálás folyamatát. A gyakorlatban a tényleges keverés nem egyezik meg a C/N arány alapján számolt keverési aránnyal, és a tényleges keverési arány visszaellenőrzésére lehetőség nincs. Dolgozatom célja egy olyan gyors és könnyen alkalmazható módszer bemutatása, amely lehetőséget nyújt a tényleges keverési arány visszaellenőrzésére. Az új módszer segítségével megvalósítható a komposzt homogenitásának vizsgálata is, amely azonnali beavatkozásra ad lehetőséget. A vizsgálatok során a komposztkeverék kialakításához szennyvíziszap és repceszár alapanyagokat használtunk. Az alapanyagok felhasználásával egy keverési sort állítottunk össze, amely során a repce arányát fokozatosan az össztérfogat 10%-ával növeltük. A kutatás során a tömegarányok helyett térfogataránnyal számoltunk, mivel a gyakorlatban is a térfogatarányos keverést használják elsősorban. A komposztkeverék tényleges keverési arányára – egy kísérletsort követően – a minták reflektanciájából következtetünk. Kutatási eredményeink alapján megállapítható, hogy szennyvíziszap-repceszár komposztkeverék vizsgálatára az infravörös színtartományok a legalkalmasabbak 60%-nál magasabb szennyvíziszap arány esetében azonban, nincs elkülöníthető különbség a keverési arányra vonatkozóan egyik hullámhosszon sem. Ez számottevően nem befolyásolja a mérési módszer alkalmazhatóságát, ugyanis a gyakorlatban – a komposztálási folyamat maximális hatásfokának elérése érdekében – a keverékben a szennyvíziszap aránya nem haladja meg az 50%-ot. A repceszár arányának növekedése a reflektancia növekedését vonta maga után. A nedvességtartalom negatívan befolyásolja a reflektanciát, azaz a szárítást követően a reflektancia növekszik. A módszer száraz és nedves minták esetében is alkalmazható, azonban a nedves minták elemzésekor nincs szükség a szárítás folyamatára, így közvetlenül a prizmából vett minták elemzésére nyílik lehetőség. Statisztikai analízisek segítségével felállítható egy olyan modell, amely lehetőséget biztosít az ismeretlen keverési arányú minták összetételének meghatározására a reflektancia-mérést követően. A kidolgozott regressziós egyenlet 5%-os hibahatáron belül alkalmazható. A felírt modell segítségével a komposztprizma különböző pontjaiból vett minták elemzésével vizsgálhatjuk a prizma homogenitását. A kidolgozott módszer így azonnali beavatkozást tesz lehetővé.