A gyulladásos bélbetegségek farmakológiai kezelése
dc.contributor.advisor | Varga, Balázs | |
dc.contributor.advisordept | Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet | hu_HU |
dc.contributor.author | Rusznyák, Szabolcs | |
dc.contributor.department | DE--Általános Orvostudományi Kar | hu_HU |
dc.contributor.opponent | Kozma, Mariann | |
dc.contributor.opponent | Fenyvesi, Ferenc | |
dc.contributor.opponentdept | Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet | hu_HU |
dc.contributor.opponentdept | Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2020-10-15T09:07:54Z | |
dc.date.available | 2020-10-15T09:07:54Z | |
dc.date.created | 2020 | |
dc.description.abstract | Az IBD a gastrointestinalis tractus krónikus, immun-mediált gyulladásával járó idiopáthiás betegség, amelynél a klinikai kép és a szövettani morfológiai sajátságok alapján két kórformáról, a Crohn-betegségről és a colitis ulcerosáról beszélhetünk. Jelentőségük egyre nagyobb, mivel az eddig megkímélt területeken is szignifikáns incidencia emelkedés figyelhető meg, melyhez társul a nyugati országokban a fejlett betegség menedzsment miatt kialakult magas prevalencia. A folyamatosan bővülő patológiai háttér jelentős mértékben meghatározza az IBD kezelési stratégiáját. Minél pontosabban ismerjük az IBD patofiziológiáját, annál több beavatkozási pontot, cél molekulát azonosíthatunk, melyek az alapját képezhetik az új gyógyszerkészítményeknek, jelentősen javítva a betegség prognózisát. Ezért a jelenlegi terápiás lehetőségek alapos ismerete mellett, fontos megismerni a jövő potenciális szereit is. Az IBD kezelés alapvető célja a gyulladás mérséklése, szövődmények megelőzése az életminőség javítása. Megkülönböztetünk a remisszió indukcióra és fenntartására szolgáló farmakológiai, ill. a szövődmények szanálását végző sebészi kezelést. A klinikumban használt gyógyszerkészítményekkel kapcsolatban 2 fő kategóriát határozhatunk meg. Az első esetén, az úgymond ”hagyományos” gyógyszerkészítményeket értjük úgymint: az 5-aminoszalicilátok, kortikoszteroidok, citotoxikus szerek ill. az antibiotikumok és probiotikumok. A másik csoport a biológiai terápia témakörét foglalja magába, ahol beszélhetünk anti-TNFα szerekről, anti-integrin szerekről ill. IL-12/23 ellen irányuló antitestekről. A kiemelt fontossággal bíró TNFα elleni antitestekkel szemben, egy jelentős betegcsoport terápia rezisztens, mely tovább hangsúlyozza az új szerek fejlesztésének fontosságát. A jövő potenciális gyógyszerei közé tartoznak: a homing-gátlók, Janus-kináz gátlók, Th17-gátlók ill. az S1P-receptor agonisták. A betegség fontosságát tovább hangsúlyozza, hogy a társadalom aktív rétegét érintve, főként fiatal felnőtt korban manifesztálódik, így jelentős terhet róva az egészségügyre. A megfelelő kezeléssel jó prognosztika és jelentős mértékű életszínvonal emelkedés érhető el, mely a fiatalok magas érintettsége miatt kiemelt jelentőségű. Az orvostudomány fejlődésével, az új gyógyszerkészítmények még biztatóbb jövőképet festenek az IBD-ben szenvedő betegek számára. | hu_HU |
dc.description.course | általános orvostudományi | hu_HU |
dc.description.courseact | nappali | hu_HU |
dc.description.courselang | magyar | hu_HU |
dc.description.degree | egységes, osztatlan | hu_HU |
dc.format.extent | 50 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/296765 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | gyulladásos bélbetegség | hu_HU |
dc.subject | farmakológia | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Orvostudomány | hu_HU |
dc.title | A gyulladásos bélbetegségek farmakológiai kezelése | hu_HU |