A gyulladásos bélbetegségek farmakológiai kezelése

dc.contributor.advisorVarga, Balázs
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézethu_HU
dc.contributor.authorRusznyák, Szabolcs
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentKozma, Mariann
dc.contributor.opponentFenyvesi, Ferenc
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézethu_HU
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszékhu_HU
dc.date.accessioned2020-10-15T09:07:54Z
dc.date.available2020-10-15T09:07:54Z
dc.date.created2020
dc.description.abstractAz IBD a gastrointestinalis tractus krónikus, immun-mediált gyulladásával járó idiopáthiás betegség, amelynél a klinikai kép és a szövettani morfológiai sajátságok alapján két kórformáról, a Crohn-betegségről és a colitis ulcerosáról beszélhetünk. Jelentőségük egyre nagyobb, mivel az eddig megkímélt területeken is szignifikáns incidencia emelkedés figyelhető meg, melyhez társul a nyugati országokban a fejlett betegség menedzsment miatt kialakult magas prevalencia. A folyamatosan bővülő patológiai háttér jelentős mértékben meghatározza az IBD kezelési stratégiáját. Minél pontosabban ismerjük az IBD patofiziológiáját, annál több beavatkozási pontot, cél molekulát azonosíthatunk, melyek az alapját képezhetik az új gyógyszerkészítményeknek, jelentősen javítva a betegség prognózisát. Ezért a jelenlegi terápiás lehetőségek alapos ismerete mellett, fontos megismerni a jövő potenciális szereit is. Az IBD kezelés alapvető célja a gyulladás mérséklése, szövődmények megelőzése az életminőség javítása. Megkülönböztetünk a remisszió indukcióra és fenntartására szolgáló farmakológiai, ill. a szövődmények szanálását végző sebészi kezelést. A klinikumban használt gyógyszerkészítményekkel kapcsolatban 2 fő kategóriát határozhatunk meg. Az első esetén, az úgymond ”hagyományos” gyógyszerkészítményeket értjük úgymint: az 5-aminoszalicilátok, kortikoszteroidok, citotoxikus szerek ill. az antibiotikumok és probiotikumok. A másik csoport a biológiai terápia témakörét foglalja magába, ahol beszélhetünk anti-TNFα szerekről, anti-integrin szerekről ill. IL-12/23 ellen irányuló antitestekről. A kiemelt fontossággal bíró TNFα elleni antitestekkel szemben, egy jelentős betegcsoport terápia rezisztens, mely tovább hangsúlyozza az új szerek fejlesztésének fontosságát. A jövő potenciális gyógyszerei közé tartoznak: a homing-gátlók, Janus-kináz gátlók, Th17-gátlók ill. az S1P-receptor agonisták. A betegség fontosságát tovább hangsúlyozza, hogy a társadalom aktív rétegét érintve, főként fiatal felnőtt korban manifesztálódik, így jelentős terhet róva az egészségügyre. A megfelelő kezeléssel jó prognosztika és jelentős mértékű életszínvonal emelkedés érhető el, mely a fiatalok magas érintettsége miatt kiemelt jelentőségű. Az orvostudomány fejlődésével, az új gyógyszerkészítmények még biztatóbb jövőképet festenek az IBD-ben szenvedő betegek számára.hu_HU
dc.description.courseáltalános orvostudományihu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent50hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/296765
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectgyulladásos bélbetegséghu_HU
dc.subjectfarmakológiahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titleA gyulladásos bélbetegségek farmakológiai kezelésehu_HU
Fájlok