Párkapcsolati tanácsadói munkám során hallottam először a szeretet-nyelvek fogalmáról. Egész életünkben kommunikálunk, akár tudunk róla, akár nem. Ahhoz, hogy céljainkat elérjük, megértsenek és figyelembe vegyenek bennünket, szükséges és elengedhetetlen, hogy ismerjük a kommunikációs folyamatokat, amelyek észrevétlenül, de folyamatosan részei életünknek. Azokon a benyomáskeltési stratégiákon keresztül, amit a nyelv segítségével egy ember alkalmaz, igyekszik olyannak megmutatni magát a kommunikációban, amilyennek szeretné, ha a másik látná. Bizonyos helyzetekben az őszinteség szembekerülhet az udvariassággal. Felmerült bennem a kérdés, miért mondunk igent, amikor szívünk szerint nemet mondanánk? A dolgozatom tárgya az udvariasság kifejeződés-módjai a szeretet-nyelvek segítségével. Hétköznapi életünkben nap, mint nap találkozunk vele, mégsem olyan egyszerű megfogalmazni milyen az udvarias és milyen az udvariatlan viselkedésmód. Optimális esetben ismerjük az udvariassági szabályokat és azt alkalmazzuk is életünkben, embertársainkkal. Életünk jelentős részét emberek között töltjük, s a szeretet az egyik meghatározó, ha nem a legfontosabb élménye életünknek. Él bennünk a vágy, hogy szeressenek, elfogadjanak és értékeljenek bennünket. Akárhol is élünk, van egy közös nyelv, amit mindannyian jól vagy kevésbé, de beszélünk, ez a szeretet nyelve. Gary Chapman készítette el az anyanyelv mintájára a szeretet-nyelv elméleti és gyakorlati hátterét. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy milyen nyelvi kifejezőeszközöket használunk akkor, amikor megpróbáljuk megmutatni szeretetünket, megértésünket vagy ellenérzésünket a másik fél számára. Empirikus vizsgálat segítségével igyekszem képet adni egy kisebb közösség, egyetemisták által választott konfliktuskezelő stratégiákról. A legtöbbet bejelölt szeretet-nyelv az elismerő szavak volt (541 választás) 73%-ban a válaszoknál is megmutatkozott a reakcióban, hogy itt történt sérelem. A második legtöbbet választott a szívességek (384 bejölés) 78%-ban alkalmazták is a bejelöléssel egyezően. Harmadik helyen végzett a minőségi idő (327 alkalmazás) 74%-ban ez látható a válaszoknál is. A kutatásomban vizsgáltam, hogyan függ össze a szeretet-nyelvek alkalmazása a konfliktuskerüléssel. A húsz szituációt illetően a konfliktus kerülése jellemző a 75%-ára a válaszoknak. Öt kérdés esetén vállalták fel jelentős mértékben a konfrontációt a válaszadók, itt azonban a válaszadók 63%-tól 86%-ig. Kutatásom eredménye: legkevésbé volt konfliktuskerülő, választott elkerülő stratégiákat a párkapcsolatban élők csoportja, majd őket követi a női válaszadók, aztán mindenki együtt, s végül a férfiak reakciói. Az udvariassági formulák és a szeretet-nyelvek használatával igyekszünk a másikra jó benyomást tenni, biztosítani arról, hogy megértjük, elismerjük és értékeljük, de a konfliktust is felvállaljuk esetenként, ha érdekeink komolyabban sérülnek, vagy ha az adott szituáció számunkra fontos.