A doktori kutatómunka során hat, a Polyomaviridae családba tartozó polyomavírus prevalenciáját tanulmányoztuk. A KIPyV, WUPyV, MCPyV, HPyV6, HPyV7 és TSPyV szeroprevalencia vizsgálatainkhoz mind a hat vírus kapszid antigénjét, VP1 proteinjét sikeresen állítottuk elő bakteriális fehérje expressziós rendszerben. Az antigénekkel a VP1 elleni IgG ellenanyagok detektálására alkalmas, indirekt, kolorimetriás ELISA módszert fejlesztettünk és optimalizáltunk mind a hat vírusra. A vizsgálatokat nagyszámú, immunkompetenes gyermekektől és felnőttektől származó szérummintával végeztük, a hazai szeroprevalenciát különböző korcsoportokban mértük és elemeztük. Megállapítottuk, hogy valamennyi vizsgált polyomavírus Magyarországon ubiquiter, amit a felnőtt szeropozitivitási adatok támasztanak alá. Eredményeink alapján a felnőttek 93,7%-a KIPyV, 89,2%-a WUPyV, 69,3%-a MCPyV, 87,7%-a HPyV6, 83,8%-a HPyV7 és 85%-a TSPyV fertőzésre szeropozitív. Az ellenanyag-pozitivitási ráta életkorral növekvő volt mind a hat vírus esetében, a primer fertőzések zömmel gyermekkorban, KIPyV és WUPyV esetében kisgyermekkorban (<6 év) zajlottak. Fiatal felnőttkortól már csak kismértékű változást tapasztaltunk. A nők körében magasabb MCPyV, HPyV6 és HPyV7 szeropozitivitási arányt figyeltünk meg. TSPyV esetében az idős korosztályban, 60 év felett szignifikáns növekedést tapasztaltunk az átfertőzöttségi arányban. Adatainkat a nemzetközi publikációk adataival összevetve megállapítottuk, hogy a hazai szeropozitivitás hasonló vagy egyező a mások által mértekkel. A publikált átfertőzöttségi értékekben mutatkozó viszonylag nagy különbségek hátterében vélhetően nem a mérési módszerek vagy az antigén előállítási különbségek állnak. A SARS-CoV-2 világjárvány idején légúti mintákban vizsgáltuk a KIPyV és a WUPyV DNS prevalenciáját, az esetleges koinfekciót. A polyomavírusok és a SARS-CoV-2 fertőzés közt összefüggést nem tártunk fel. Mindkét vírus prevalenciája a várthoz képest jóval alacsonyabbnak bizonyult, gyermekek mintáiban KIPyV DNS-t nem, WUPyV DNS-t pedig mindössze egy esetben detektáltunk. Feltételezésünk szerint mindkét vírus terjedését a korlátozó intézkedések gátolhatták.

In the present study, we examined the prevalence of six polyomaviruses from the family Polyomaviridae. For our seroprevalence studies of KIPyV, WUPyV, MCPyV, HPyV6, HPyV7, and TSPyV, the capsid antigen (VP1 protein) of all six viruses, was successfully produced in bacterial protein expression system. We developed and optimized an indirect, colorimetric ELISA method for the detection of IgG antibodies against VP1 using the antigens for all six viruses. The assays were performed using large numbers of serum samples from immunocompetent children and adults, and Hungarian seroprevalence was measured and analysed in different age groups. We found that all polyomaviruses studied are ubiquitous in Hungary, which is supported by the adult seroprevalence data. According to our results, 93.7% of adults are seropositive for KIPyV, 89.2% for WUPyV, 69.3% for MCPyV, 87.7% for HPyV6, 83.8% for HPyV7 and 85% for TSPyV. Antibody positivity rates increased with age for all six viruses, with primary infections occurring mostly in childhood, and at very young ages (<6 years) for KIPyV and WUPyV. There was little change in seropositivity rates after young adulthood. Higher seroprevalence rates of MCPyV, HPyV6 and HPyV7 were observed among females. For TSPyV, we observed a significant increase in seropositvity rates in the older age group, above 60 years. By comparing our data with those of international publications, we found that our seroprevalence data is similar to or in agreement with those measured by others. The relatively large differences in the published seropositivity rates are probably not due to differences in serological methods or in the production of antigens. During the SARS-CoV-2 pandemic, the prevalence of KIPyV and WUPyV DNA in respiratory samples was investigated for possible co-infection. No association between polyomaviruses and SARS-CoV-2 infection was detected. The prevalence of both viruses was much lower than expected, with no KIPyV DNA detected in samples from children and WUPyV DNA detected in only one sample. We hypothesized that the spread of both viruses may have been inhibited by lockdown measures.