A Tarna az Észak-Alföldön, részben a Mátra vidékén elhelyezkedő kisvízfolyás. A folyó vízgyűjtőterületének domborzata igen változatos, hiszen a déli része síkvidéki, míg északi területek hegy-dombvidéki jellegűek. Ezen kis folyó élővilágát az utóbbi években az antropogén hatások nagyban meghatározták. A Tarna halfauna tekintetében sokszínű, így megtalálható a folyóban több természetvédelmi oltalom alatt álló halfaj is, mint például a szivárványos ökle (Rhodeus amarus), nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus), kövicsík (Barbatula barbatula), vágócsík (Cobitis elongatoides), tiszai küllő (Gobio carpathicus), halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi). A Tarnán a halfauna vizsgálatok már a nyolcvanas években kezdetét vették, igaz eleinte viszonylag rövid szakaszokon és kevés mintavételi helyen. A 2019-ben bekövetkező szennyezés majd pár évvel ezt követő 2022-es kiszáradás tovább növelte az érdeklődésem a felől, hogy milyen módon befolyásolhatták a halfauna összetételét ezen drasztikus behatások. Célom továbbá a vizsgálatok összevetése a vízszennyezés előtti időszakokkal, hogy miképpen hatott ki az ember ezen változatos folyó diverzitására.