Idősek számára készült digitális tananyagok összehasonlítása a megélt érzelmek függvényében, retrospektív érzelemmegítélési folyamat segítségével

Abstract

A napjaink modern társadalmaira nagy mértékben jellemző elöregedés gazdasági, szociális és társadalmi kihívásai közül az egyik legsúlyosabb és leggyakoribb probléma a kognitív hanyatlás. Késleltetéséhez és elkerüléséhez hatékony eszköz lehet az élethosszig tartó tanulás. Vizsgálatom célja annak feltérképezése, milyen érzelmek jelennek meg és milyen intenzitással az idősödő (60-74 éves) korosztály tanulási folyamata során, illetve, hogy melyik formátumú tananyag ideálisabb, élvezetesebb ezen korosztály számára. Erre a célra egy, a Veszprémi Egyetem által, 50 év fölöttiek számára készített interaktív tananyagot és annak egyszerű PDF változatát használtam. A vizsgálatban az affektív tényezőkre fókuszáltam, célom volt megvizsgálni, hogy melyik tananyag váltott ki intenzívebb érzelmeket és melyek azok, amik megjelennek egyáltalán. Hagyományos papír-ceruza teszt kitöltése mellett egy videó alapú retrospektív érzelemmegítélési folyamatra is megkértem a vizsgálati személyeket. Ennek során a tananyag teljesítésekor saját arcukról és a képernyőről készült videót szinkronizáltan, egyidejűleg látva kellett bizonyos időközönként a saját arcukon látott érzelmet beazonosítani egy adott lista segítségével. A vizsgálat eredményei többnyire igazolták predikcióimat, a tendenciák biztató irányba mutatnak. Összességében az interaktív tananyag alkalmasabbnak tűnt arra, hogy jobban bevonja az idősödő embereket a tanulási folyamatba, továbbá kevésbé untatta őket a hagyományos tananyaghoz képest. Ezentúl az interaktív tananyag inkább tűnik alkalmasnak arra is, hogy egyáltalán váltson ki valamilyen érzelmet.