Témámnak a törvényességi felügyeletet választottam a közigazgatási jog területéről. A téma aktualitását az szolgáltatja, hogy megváltozott a helyi önkormányzatok államszervezetbeli helyzetéről alkotott kép, vagyis nem úgy tekintünk rájuk, mint kvázi önálló hatalmi ágakra, hanem a 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján, mint a végrehajtó hatalmi ág integráns részére. E változást előmozdította a 2012. január 1.-én hatályba lépő Alaptörvényünk is, amelyben kitűzött célokat az Mötv. érvényre juttat jelenleg is jogrendszerünkben. Ennek következtében az önkormányzatok autonómiája némileg csökkent, s a Kormányhivatalok kontroll pozíciója erősödött, amely változás fontosságát a törvényességi felügyelet kialakulásával alátámaszthatjuk. A szakdolgozatom megírása előtt és közben e változás jelentőségére helyeztem a hangsúlyt a helyi önkormányzatok felügyeleti rendszerével kapcsolatban. A témám megírása során számtalan kérdést vetettem fel, de mindig is fontosnak tartottam megvizsgálni azt a kérdést, hogy a helyi önkormányzás jogának alkotmányból történő kikerülését követően, milyen változások következtek be a helyi önkormányzatok autonómiájában, valamint a nemzetközi jog szempontjából irányadó Helyi Önkormányzatok Európai Kartáját nem sérti-e a 2012 óta létező új jogintézmény. Ezek alapján kutatási témámban célul tűztem ki azt, hogy a megfelelő jogelméleti, jogtörténeti, alkotmányjogi és nemzetközi megalapozást követően több szempontból vizsgáljam a kutatott jogintézményt, ideértve felépítését, hibáit és hiányosságait, valamint ezt összevessem a gyakorlattal, s a dolgozat megírása óta bekövetkezett jogszabályi változásokkal. A szakdolgozatom megírása közben a következő kérdésekre kerestem a választ a téma vizsgálata során: miben jelent előrelépést a törvényességi felügyelet a törvényességi ellenőrzéshez képest (esetleg ez korlátozza-e a helyi önkormányzatok autonómiáját)? Megfelelő-e a törvényességi felügyelet dogmatikai háttere, vagy esetlegesen vannak-e még joghézagok (történtek e változások a 2012-s bevezetés óta)? Merre halad a „magyar közigazgatási expressz a változások korszakában” (s ez a jogfejlődés megfelelő iránynak mondható-e)? E kérdések alapján vizsgáltam meg a törvényességi felügyelet témakörét és vontam le következtetéseket a témában. Összességében a következő főbb konklúziókat vontam le a szakdolgozatomban. A törvényességi felügyelet jogintézményének jogszabályi alapjai még számtalan korrekcióra és kiegészítésre szorulnak, tekintettel a gyakorlati problémákra. A jogalkotó megfelelően határozta meg a közigazgatás fejlődésének irányát a törvényességi felügyelet jogintézményére tekintettel, de a felügyeleti eljárást övező nem egységes bírói gyakorlat miatt nem tud teljes hatékonyságában működni. Természetesen e konklúzió veszíteni látszott jelentőségéből a 2013 óta fennálló és kialakuló Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok joggyakorlata miatt. A Kormányhivatalok megfelelő preventív, reparatív és represszív eszközökkel rendelkeznek, de ezeket bátrabban és célzottabban kellene alkalmazniuk a helyi önkormányzatok teremtette jogellenes helyzetekben, hogy egy preventív jellegű gyakorlatot alakítsanak ki. A felügyeleti és kvázi felügyeleti eszközöknek a helyi önkormányzatok autonómiáját csökkentő hatása van, de hogyan fog ez kifejlődni a jövő gyakorlatában? Előző feltevésre a gyakorlat olyan választ ad, hogy a Kormányhivatalok lényegében csak a legvégső esetben avatkoznak be represszív eszközökkel, törekszenek a konfliktusok elkerülésére és szoros együttműködés kialakítására a helyi önkormányzatokkal. Természetesen – álláspontom szerint – ez a fejlődési irány megfelelő lesz ahhoz, hogy idővel kialakuljon a szakszerű, stabil, gyors és hatékony közigazgatási rendszer, de kérdésként merül fel, hogy a közigazgatásban jelenlévő politikai változó ezt elősegíti, vagy pedig a politikai célok előbbre helyezésével és érvényesítésével jelentősen késleltetni fogja ?!