Új kajszifajták intenzív koronaformáinak összehasonlítása

dc.contributor.advisorGonda, István
dc.contributor.authorNagy, Orsolya
dc.contributor.departmentDE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhu_HU
dc.date.accessioned2012-11-23T08:00:06Z
dc.date.available2012-11-23T08:00:06Z
dc.date.created2012
dc.date.issued2012-11-23T08:00:06Z
dc.description.abstract- A gyümölcsfajok közül sajnos a kajszi az, amelynek intenzív művelési rendszerének kidolgozása még várat magára. A legtöbb helyen még mindig extenzív körülmények között termesztik, köszönhetően a kajszifák növekedési tulajdonságainak (GONDA, 2010). A kajszi esetében főleg a nyitott faalakok terjedtek el mind hazánkban mind külföldön egyaránt. A tengelyes koronaformák alkalmazásának kidolgozása még jelenleg is tart, ami számos nehézségbe ütközik a kajszi erős mezotóniás elágazódási jellege miatt. A hazai kajszitermesztés fejlesztésének szempontjából tehát fontossá válik az új fajták növekedési tulajdonságainak részletes ismerete többféle művelési rendszer esetén. Ezeknek a részletes ismeretében komoly lépéseket tehetünk a versenyképesség és a termesztés hosszú távú jövedelmezőségének biztosítása érdekében. Ebben a vonatkozásban a Debreceni Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepén vizsgáltuk két külföldi kajszifajta vegetatív és generatív tulajdonságát, meghatározva azok termesztési értékét és alkalmazhatóságát nyitott és tengelyes koronaforma esetén. A 2011-es évben végzett kísérleteink során 8 éves korú váza (térállás: 5 m X 3 m) és karcsú orsó (térállás: 5 m x 1,5 m) koronaformán összehasonlító vizsgálatokat végeztünk a növekedési illetve terméshozási tulajdonságok tekintetében. A vizsgálatainkban két olasz fajta szerepelt. A fajták terméshozási és növekedési tulajdonságainak szempontjából az ’Errani’ mindkét koronaforma esetén kedvező tulajdonságokkal rendelkezik. Beltartamilag és küllem alapján is kiválóan megállja a helyét a fogyasztóknál, mint ahogy az kiderült az organoleptikus bírálat során is. Eredményeink alapján váza és karcsú orsó koronaforma kialakítására egyaránt javasolható. A ’Ivana’ fajtát leginkább váza koronaforma kialakítására és fenntartására javasoljuk. Karcsú orsó esetében ugyanis a 4 és 5 éves korú koronarészein már teljesen kopasz, azaz nem képez se termőnyársat se termővesszőt. Ebből a szempontból tehát a karcsú orsó koronaforma alkalmazása megkérdőjelezhető. Eredményeink alapján a fajta tulajdonságoknak kiemelkedő szerepe van az intenzíven termesztés szempontjából a karcsú orsó esetében. Megállapítható hogy a váza koronaforma tulajdonságai kedvezőbbek. Hozzátartozik az, hogy míg a váza koronát elegendő mérsékelt nyári metszésben részesíteni, addig a karcsú orsó nyugalmi állapotban is igényli a korrekciós metszést a koronaalak fenntartása érdekében. A karcsú orsó kényszerű térben tartása érdekében erőteljes beavatkozást végzünk, de ezekre a beavatkozásokra negatívan reagálnak a fák. Vizsgálatunk csak a 2011-es évre terjedt ki, de további vizsgált koronaformák és új fajták bevonására van szükség, mielőtt messzemenő következtetések vonnánk le.hu_HU
dc.description.courseKertészmérnökhu_HU
dc.description.degreeBschu_HU
dc.format.extent57hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/153202
dc.language.isohuhu_HU
dc.rights.accessno_restrictionhu_HU
dc.subjectkajszibarackhu_HU
dc.subjectváza koronaformahu_HU
dc.subjectkarcsú orsóhu_HU
dc.subjectnövekedési tulajdonságokhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudományhu_HU
dc.titleÚj kajszifajták intenzív koronaformáinak összehasonlításahu_HU
Fájlok