Dolgozatomban az a célom, hogy a debreceni kortárs underground metalzenei színtér mint lokális és lokális műfaji zenei közösség esetében megtaláljam azokat a kapcsolódási pontokat, mellyel igazolható a színtér kettős jellege: a műfaji színtér egyszerre integrálódik és el is különül a helyi lokális zenei színtéren belül. Hogy kutatásomhoz a leginkább átfogó tudományos és empirikus hátteret biztosítsam, előbb ismertetem a színtérkutatással kapcsolatos leginkább használt megközelítéseket, melyek Will Straw, Andy Bennett és Richard A. Peterson, valamint, magyar vonatkozásban, Tófalvy Tamás nevéhez köthetőek. A kutatás második részében a színtéren belüli tapasztalataimmal, résztvevő megfigyeléssel, valamint a színtér szereplőivel készített interjúim felhasználásával igazolom az elméleti állításokat. Vizsgálatom tárgya tehát részben az, hogy a színterek közötti kapcsolati háló segítségével hogyan tudta „kinőni” magát a debreceni zenei színtéren belül az underground metal, valamint hogyan képesek alakítani az adott város lokális adottságai egy, a város kulturális életében meghatározó szerepet játszó zenei műfajra épülő közösséget és hálózatot, valamint ezekre az adottságokra hogyan hat vissza maga a műfaji színtér. Az értekezés harmadik fázisaként a színtér három olyan tényezőjét vizsgálom az elméleti és gyakorlati szempontok alapján (melyhez hozzákapcsolom az e kontextusban Magyarországon nem alkalmazott szervezeti kommunikáció aspektusát), melyek valamilyen módon kiemelkednek a színtéren belül: ez a Kelet Underground mint a debreceni lokális rock- és metalzenei színtér meghatározó médiuma, valamint a dAsh és a Pit of Saron zenekarok.