A korai elhanyagolás népegészségügyi konzekvenciái

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorUngvári, Tímea
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Magatartástudományi Intézethu_HU
dc.contributor.authorTamási, Viktória
dc.contributor.departmentDE--Népegészségügyi Karhu_HU
dc.contributor.opponentAlbók, Éva
dc.contributor.opponentTisljár, Roland
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszékhu_HU
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Magatartástudományi Intézethu_HU
dc.date.accessioned2014-05-26T07:05:53Z
dc.date.available2014-05-26T07:05:53Z
dc.date.created2014
dc.date.issued2014-05-26T07:05:53Z
dc.description.abstractBevezetés A szakdolgozatom első részében arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mennyire fontos népegészségügyi probléma a depresszió és a szorongásos zavarok jelenléte. Magyarországon különösen jelentős gondot okoz, mivel csaknem minden harmadik ember szenved ilyen problémáktól. Célkitűzés Az érdeklődésemet nem a stressz és a mindennapi élet nehézségei keltették fel a téma kapcsán, hanem a korai anya-gyermek kapcsolat. A születés utáni percektől kezdve nem is gondolnánk, hogy milyen fontos dolgok zajlanak le, amelyek hatással vannak a későbbi személyiségfejlődésünkre. Adatok, módszerek Irodalomkutatást végeztem melynek során szakkönyveket, folyóiratok és internetes forrásokból származó adatokat használtam fel. Kulcsszavaim a keresésem során: korai kötődés, kötődési mintázatok, kötődési elméletek, anya-gyermek kapcsolat, elhanyagolás, szorongás, pánikbetegség, depresszió, major depresszió, öngyilkosság. Kizárási kritérium részemről a Wikipédia oldala és adatai voltak, mivel azok szabadon szerkeszthetőek és nem számítanak releváns irodalomnak. A forrásokból származó adataimat Microsoft Office Excel program segítségével ábrázoltam a szemléletesség érdekében. Eredmények A depressziós kezelés alatt álló szülők lánygyermekeinek esetén leggyakoribb volt az öngyilkossági gondolatok 33,0%, a droghasználat 29,8% illetve a depresszivitás 15%. Az édesanyák 9%-át és az édesapák 2,8%-át kezelik vagy kezelték depresszióval. A legtöbb befejezett öngyilkosság 2004-ben volt 139 fő és 2009-ben 137 fő. Megbeszélés Az eredmények alapján arra a következtetésre jutottam, hogy van összefüggés a korai elhanyagolás, a nem megfelelő kötődés és a depresszió kialakulása között.hu_HU
dc.description.correctorD.É.
dc.description.courseegészségügyi gondozás és prevenció (népegészségügyi ellenőr)hu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent45hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/193285
dc.language.isohuhu_HU
dc.language.isoenhu_HU
dc.rights.accessno_restrictionhu_HU
dc.subjectkötődéshu_HU
dc.subjectdepresszióhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Pszichológia::Magatartástudományhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Neveléstudományhu_HU
dc.titleA korai elhanyagolás népegészségügyi konzekvenciáihu_HU
dc.title.subtitleA szorongás és depresszióhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (NK)