Az ingatlan kényszerértékesítése a bírósági végrehajtásban, különös tekintettel a lakóingatlanokra
dc.contributor.advisor | Pribula, László | |
dc.contributor.author | Nagy, Diána | |
dc.contributor.department | DE--Állam- és Jogtudományi Kar | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2021-01-14T13:31:20Z | |
dc.date.available | 2021-01-14T13:31:20Z | |
dc.date.created | 2021-01-14 | |
dc.description.abstract | Szakdolgozatom témája az ingatlan kényszerértékesítése a bírósági végrehajtásban, különös tekintettel a lakóingatlanokra. A tulajdon és a tulajdonjog, ezeken keresztül pedig a vagyon jelentősége minden korban kiemelkedően fontos, erre tekintettel a tulajdonjogot korlátozó, illetve megszüntető korlátok problémáinak a vizsgálata mindig aktuális és jelentős. Szakdolgozatom elkészítésének fő célja annak bemutatása, hogy a bírósági végrehajtás keretén belül az ingatlan kényszerértékesítése során, milyen jogszabályi előírásokat kell betartani annak érdekében, hogy az sikeresen és jogszabályszerűen menjen végbe. Az értekezés során arra törekszem, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban Vht.) rendelkezései alapján egy átfogó képet kapjunk arra vonatkozóan, hogy az ingatlan végrehajtás milyen szerepet tölt be a bírósági végrehajtás során, milyen szempontok figyelembevételével fog helyt állni az ultima ratio jellege. A jogszabály rendelkezéseinek bemutatásán túl, igyekszem hangsúlyt fektetni az annak alkalmazása során felmerült ellentmondásokra, esetlegesen nem egyértelműen szabályzott kérdésekre és azokkal kapcsolatos állásfoglalásokra.Álláspontom szerint érdemes kiemelni azon problémákat, amelyekbe a gyakorlati alkalmazás során ütközünk és amelyek esetlegesen változtatásokra szorulnak. Fontos azonban azt is kiemelni, hogy a gyakorlatban felmerülő aggályok számos esetben nem a normatív joganyag homályosságából, hanem az eljárások immanens részét képező, a felek ellentétes érdekeiből eredő szükségképpeni velejárók. Ebből adódóan a más jogágakhoz képest a górcső alá vett jogterület fokozottan nagy kihívás elé állítja a jogalkalmazót abban, hogy a joggyakorlat kialakítása során fel kell tudni oldani felek eltérő jogos érdekeit egyidejűleg védő, egymással ellentétes irányban ható alapelveket (így például a végrehajtást kérő rendelkezési jogának, valamint a fokozatosság és arányosság alapelvének kollíziója), ad absurdum tételes jogi normákat.Az ingatlan végrehajtás a bírósági végrehajtás legsúlyosabb vagyoni kényszerrel járó intézkedése.Megfigyelhető, hogy a jogszabály módosításai során rendszerint jelentős változtatásokon esett át az ingatlan értékesítésére, árverésére vonatkozó szabályozás is. Ennek egyik oka azon tény lehet, hogy az 1994. évi jogszabály megalkotása óta a bírósági végrehajtás is hatalmas változásokon ment keresztül és ami 1994-ben még megállta a helyét, a mai viszonyok között már alkalmazhatatlan lenne. Fontos kiemelni azt is, hogy a módosítások egyik fő célja az ingatlan értékesítésének átláthatóbb és egyszerűbb rendszerének a bevezetése. Álláspontom szerint a Vht. rendelkezésivel igyekszik minél jobban biztosítani az ingatlan árverésének ultima ratio jellegét, hiszen az adósok védelme, mint fő szempont következetesen végig követhető. | hu_HU |
dc.description.course | Jogász | hu_HU |
dc.description.degree | egységes, osztatlan | hu_HU |
dc.format.extent | 35 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/301192 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | ingatlan | hu_HU |
dc.subject | ingatlanvégrehajtás | hu_HU |
dc.subject | bírósági végrehajtás | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Jogtudomány | hu_HU |
dc.title | Az ingatlan kényszerértékesítése a bírósági végrehajtásban, különös tekintettel a lakóingatlanokra | hu_HU |