Kutatásunk célja az volt, hogy azonosítsuk a Debreceni Egyetemen folyó orvosképzést övező főbb distresszforrásokat és, hogy ezek kezelése céljából feltérképezzük azokat a szervezeti intézkedéseket, beleértve az online pszichológiai beavatkozásokat, amelyek a hallgatói igényekre leginkább reflektálnak. Kitértünk továbbá a hallgatók motivációs profiljainak vizsgálatára is. A kutatás első fázisában fókuszcsoportos interjúkat készítettünk és kvalitatív tartalomelemzést végeztünk. A továbbiakban kérdőíves módszert alkalmaztunk a tanulmányi motiváció és a mentális egészség mérésére, és új statisztikai eljárásokkal tanulmányi motivációs profilokat hoztunk létre. Az egyetem távoktatási portálján online önsegítő anyagokat tettünk közzé és az igénybevételt elemeztük a portál naplózási rendszerében rögzített adatok alapján. Az orvostanhallgatók mentális egészségére kedvezőtlen hatást gyakorló szervezeti és egyéni tényezők között számos azonosításra került, ezek orvoslására rendszerszintű beavatkozások szükségesek. Eredményeink kiindulási pontként szolgálhatnak különféle egészségfejlesztési intervenciók számára, ideértve az egyetemi mentálhigiénés szolgáltatások át- vagy újratervezési módjait is. A Tanulmányi Motivációs Skála újragondolt értékelési módszertanának alkalmazásával a hallgatók az öndeterminációs kontinuum "alacsony", "közepes" vagy "magas" szintjére sorolhatók be és az eredmények rávilágítanak a motivációs profilok és a mentális egészség jelentős összefüggésére. Az internetre adaptált mentálhigiénés platformon nyomonkövetett hallgatói aktivitás mintázata alapján a hallgatók még a világjárvány közepén is döntően a tanulási készségeik javítását célzó segítséget részesítették előnyben. Ez fontos adalék, amit szükséges figyelembe venni a hallgatói igényekre közvetlenül reflektáló, az érdeklődésükre számot tartó intervenciók tervezése során.

We aimed to identify major sources of distress in medical education at University of Debrecen, including types of motivation for learning, and to identify appropriate organisational measures, including online psychological interventions, that would be most relevant to the needs of most students. First, we conducted focus group interviews and carried out qualitative content analyses. Second, academic motivation and mental health were assessed using a survey method and profiles of academic motivation were statistically constructed. The analysis of patterns of access to a collection of online mental help resources was based on the log data of the learning management system where a collection of self-help materials was available. A number of organisational and individual factors affecting the mental health were identified and can be addressed through systemic changes and interventions to be implemented by the university. Our results on academic motivation profiles provide a practical method for positioning medical students on the self- determination continuum as being 'low', 'moderate' or 'high' and offer means to identify students struggling with motivation. The analysis of access to our expanded online mental health platform during one year of the pandemic highlighted the students’ strong preference for study skills support over stress reduction interventions. These findings can be used either for the remodeling of existing or for the development of new interventions tailored to medical students.