A települési önkormányzatok és a közigazgatási adatbázisok című szakdolgozatom célja, hogy bemutassa az információs társadalom korában a közigazgatás és adataik, továbbá az önkormányzat és a közigazgatás szoros kapcsolatát, megjelenését. Az igazgatás fejlesztése során meg kell találni azokat a formai és módszerbeli mechanizmusokat és megoldásokat, melyek alkalmazásával jogszerűen, szakszerűen, hatékonyan és eredményesen tud megfelelni a közigazgatási szervezetrendszerre. Továbbá az eljárási szabályai a társadalmi igényeknek be tudja tölteni rendeltetését és fenn tudja tartani önmagát. A közigazgatási rendszer a 2005. november 1-jén hatályba lépett 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) szóló törvény bevetetése óta óriási alapvető átalakításon ment keresztül, amelynek a lényege, hogy a korábbi széles feladatkörre alapozott kötetlenebb és szabadabb szabályozás feladása és egy, az állami szervezeti rendszerbe mélyrehatóbban integrált olyan önkormányzati rendszer létrehozása volt a cél. Az új struktúrában az új feladat- és eszközrendszer erős és operatív jellegű. A közigazgatás egészét érintő új jogi szabályozás - 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.) - tartalmának vonatkozásában az összkép igen vegyes, de az új nyilvántartás-vezetési logika maga után vonta mind a jogalkotó, mind a nyilvántartást vezető szervek szemléletváltását és alkalmazkodását az új körülményekhez. Ez a törvény egy olyan általános hatályú, a közigazgatás hatósági eljárásainak alapvető szabályozását alapjaiban meghatározó rendelkezés, amelyet a lehető legtöbb ügyben alkalmazni kell. Ehhez szorosan kapcsolódik az elektronikus ügyintézés bevezetése és alkalmazási lehetősége is.