Diplomamunkám célja bemutatni azokat a technikákat, melyekkel sikeres újraélesztés után tovább növelhető a túlélés, valamint kedvezőbb neurológiai kimenetel érhető el. A szívbetegség miatti halálozás az egyik leggyakoribb halálok, ennek nagy része hirtelen szívhalálként jelentkezik. Az első lépcső a beteg resuscitatioja, mely történhet BLS és ALS formájában. A keringés visszatérése után a beteget intenzív osztállyal rendelkező kórházi egységbe kell szállítani. Itt kezdődik a beteg postresuscitatios kezelése. Ennek részét képzi az általános intenzív terápiás kezelés is, neurointenzív szemlélettel. Ide tartozik a metabolikus értékek monitorozása, célértéken tartása, haemodinamikai paraméterek rendezése, valamint a respiratorikus támogatás. A neurológiai prognózis szempontjából ezeknek a módszereknek secunder szerepe van, biztosítják a megfelelő keringést és oxigenizációt. Primeren a neurológiai kimenetel javítását célzó módszerek közé tartozik a terápiás hypothermia (THT), valamint a neurointenzív monitorozás, és célérték orientált terápia. A THT történhet testfelszíni hűtéssel, vagy invazív technikákkal. Legpontosabban szabályozható módja az intravascularis hűtés, speciális hűtőkatéter segítségével. A terápia három fázisból áll: indukció, fenntartás, visszamelegítés. A hűtés célértéke 32-36 Co között van. A monitorozásra alkalmas paraméterek közé tartozik az intracraniális nyomás (ICP), cerebrális perfúziós nyomás (CPP), valamint a cerebralis microcirculatio. A monitorozásból nyert értékeket célérték orientált terápiára tudjuk felhasználni. Ezen kívül fontos az epilepsia korai felismerése, kezelése. Több kísérlet eredménye azt mutatja, hogy ezen módszerek komplex használatával a mortalitási mutatók és a neurológiai kimenetel javítható hirtelen szívhalál után.