Az európai ürge (Spermophilus citellus) egy globálisan is veszélyeztetett csak Európában élő rágcsáló. Állományát elsősorban a számára megfelelő élőhelyek átalakulása, eltűnése veszélyezteti, mely változást a legeltető állattartás visszaszorulása és az intenzív növénytermesztés térnyerése mellett, az éghajlatváltozás szélsőséges jellemzői idéztek elő. Az ürge olyan kulcsfontosságú faj (keystone species), ami sajátos, üreglakó életmódjával nagy befolyással bír élettelen környezetére és annak élőlényeire. Ásásukkal javítják a talaj levegő és vízháztartását, tápanyagot juttatnak élelemraktározásukkal, ürülékükkel a talaj mélyebb rétegeibe, illetve üregükben emlős, rovar, hüllő és kétéltűfajok találnak menedéket. Kiemelendő, hogy olyan veszélyeztetett fajok fontos prédaállata, mint a parlagi sas (Aquila heliaca), kerecsensólyom (Falco cherrug) vagy a molnárgörény (Mustela eversmanii). Dolgozatom témájaként egy olyan ürgeállomány terepi vizsgálatát választottam, ami Nyíregyháza belvárosától alig 5 kilométerre, egy magántulajdonban lévő, semmilyen területi védelem alatt nem álló homoki gyepen él. Kutatásom alapját a területen található ürgelyukak teljes felmérése jelentette. Mivel korábban itt nem történt ürgéket célzó kutatás, a rögzített koordináták és az ahhoz kapcsolt abszolút magassági értékek számos új információval szolgáltak és hozzájárultak a fokozottan védett státuszú ürge lokális populációjának megismeréséhez. Az ürgekolóniák feltérképezését már 2022 nyarán megkezdtem, ennek eredményeképpen 2024-ben már kellő előismeretekkel kezdtem hozzá a munkához. Az ürgelyukak teljes felmérését 2024 júliusában végeztem, majd önmagam ellenőrzése céljából megismételtem 2024 augusztusában és 2024 szeptemberében is. A kint töltött időszak során feljegyeztem megfigyeléseimet és minden olyan tényezőt, ami negatív módon befolyásolhatja a helyi állományt. Szerettem volna, ha adataimat összevethetem egyéb ürgeállományok jellemzőivel, ezért azonos módszertant követve, egy Debrecen belvárosától alig 9 kilométerre található élőhelyen is elvégeztem az ürgelyukak koordinátáinak rögzítését, és a veszélyeztető tényezők összegyűjtését. A borbányai gyep júliusi felmérésének eredményei kirajzolták, hogy a terület nagy, közel 70 hektáros kiterjedése ellenére az ürgeállomány egyetlen kolóniába összpontosul. Ebben a hónapban 244 darab ürgelyukat találtam, ami az általam felmért 3 hónap közül a legmagasabb értéknek bizonyult. Augusztus hónapban 194, szeptemberben 183 darab lyuk koordinátáját rögzítettem. A lyukak csökkenő száma az ürgék téli álomra való felkészülésével magyarázható. A debreceni gyepen két alkalommal végeztem a felméréseket. Augusztusban 161, szeptemberben 141 darab ürgelyukat rögzítettem, így a számok csökkenő rendje a nyíregyházi helyszín eredményeihez hasonlóan alakultak. A nyíregyházi gyepen élő ürgeállományt jelenleg több tényező is veszélyezteti, viszont élőhelyének mielőbbi védetté nyilvánítása, a szükséges élőhelykezelési és védelmi intézkedések bevezetése biztosítaná egy helyi állomány megőrzését, így hozzájárulva az ürge magyarországi állományának fennmaradásához.