Az asszisztált reprodukciós technikák (ART) alkalmazása jelentősen javíthatja a szaporodásbiológiai mutatókat, azonban szem előtt kell tartani azt, hogy a beavatkozások farm körülmények között is kivitelezhetőek legyenek, valamint minél kevesebb fájdalommal és stresszel járjanak az állatok számára. Kutatásom első felében vizsgáltuk a laparoszkópos és a fél-laparoszkópos embriótranszfer által okozott stressz mértékét 40 recipiens anyajuhban. A stresszvizsgálathoz nyál mintából mértünk kortizol szintet a kísérlet ideje alatt, valamint pedométerrel (HOBO Pendant G logger) monitoroztuk az állatok fekvéssel és állással töltött idejét. A két kísérleti csoport mellett a kontroll csoportban is elvégeztük a műtéti előkészítést és anesztéziát, azonban beavatkozást nem végeztünk rajtuk. Nyálmintákat 4 alkalommal vettünk a kísérlet ideje alatt. Az átlagos kortizol koncentráció a műtét után 1 és 2 órával magasabb volt, mint a beavatkozás napján reggel és a beavatkozás után 24 órával. Szignifikáns volt ez az emelkedés az első mérési időponthoz képest a kontroll csoportban 1 órával a beavatkozás után és a laparoszkópos csoportban 1 és 2 órával a beavatkozás után. A csoportok között nem volt szignifikáns különbség az egyes mérési időpontokban. A fekvési viselkedést két periódusra osztottuk, a beavatkozás előtti 24 órára és a beavatkozás utáni 24 órára. Szignifikáns különbség mutatkozott a fekvési periódusok átlagos hosszát illetően, amely mindhárom csoportnál szignifikánsan nőtt a beavatkozás utáni 24 órában, ezzel párhuzamosan a fekvési periódusok száma pedig csökkent. Amennyiben a műtét utáni egy óra mérési adatait figyelmen kívül hagytuk - kizárva az anesztetikus szerek hatását - a fekvési periódusok átlagos hossza és a fekvési periódusok száma ebben az esetben is az első statisztikai számításoknak megfelelően, szignifikánsan változott. A kapott eredmények alapján megállapítottuk, hogy a laparoszkópos, valamint a fél-laparoszkópos beavatkozás által okozott stressz nem volt magasabb, mint a kontroll csoportban tapasztalt változások. A kutatásom második szakaszában összesen 250 ile de france anyajuh import fagyasztott spermás laparoszkópos mesterséges termékenyítésének eredményeit dolgoztuk fel. Vizsgálatunk alapján az ile de france juhfajtában sikeresebbek voltak a tavasszal végzett ivarzás szinkronizációk és mesterséges termékenyítések (51,3%), mint az ősziek (20,0%). A tavaszi időszakban emellett magasabb volt az ikervemhességek (29,23%) száma, mint az őszi szezonban (12,73%). Az életkor előrehaladtával folyamatosan csökkent a vemhesülés valószínűsége. Így a legjobb eredményeket a 1000 napos kor alatti anyák termékenyítése során érhetjük el. A holdfázisok csak az ikervemhességek arányára voltak hatással, a növő holdfázisban magasabb volt ez az arány (28,47%). A tavaszi hónapokban az időjárási paraméterek közül a minimum és maximum hőmérsékletek szélsőséges változása csökkentheti a vemhességi százalékot kifejezetten a termékenyítés utáni (korai embriófejlődés) időszakban. A többi vizsgált paraméter (koshatás, bárány leválasztásának időpontja, az anya fogantatásának módja, a korábbi mesterséges termékenyítések száma és a mesterséges termékenyítésből született bárányok száma) nem volt hatással a mesterséges termékenyítés eredményességére. A kapott eredményeink segítséget nyújthatnak az ile de france tenyésztőknek abban, hogy a fagyasztott spermás mesterséges termékenyítés minél eredményesebb legyen, a tenyésztők a saját és a piac igényeit minél hatékonyabban ki tudják elégíteni az előállított termékeikkel.

In the first part of my doctoral research, we investigated the level of stress caused by laparoscopic or semi-laparoscopic embryo transfer in 40 recipient ewes. This topic is timely as the aim of the veterinarians and farmers to minimize the stress for the animals during using high-level reproductive and biotechnological techniques. During the experiment, saliva samples were collected to measure the cortisol concentration, and the standing and lying behaviour of the sheep was monitored using a pedometer (HOBO Pendant G logger). In the control group, the pre-surgical preparation for the sam-operations (fasting and anaesthesia) was performed without any surgical intervention. The average cortisol concentration was elevated one and two hours after the interventions in all three groups compared to the first and fourth sampling (on the morning of the operation and 24 hours after the operation). These increases were significant in the control group 1 hours after the operation and in the laparoscopic group 1 and 2 hours after the operation compared to the first sampling. However, no significant differences were found among the groups in the sampling times. Lying behaviour was monitored for 24 hours before and after the interventions. The mean length of lying bouts (min) increased significantly and the number of lying bouts decreased significantly 24 hours after the operations in all three groups. When the first hour after the operations – during which the anaesthetic drugs influenced lying behaviour – was excluded from the statistical analysis the number of lying bouts and the mean length of lying bouts changed significantly in the same manner as in the previous statistical analysis. Based on our result we concluded that handling and preparation of the animals also induced stress in the ewes. Laparoscopic and semi-laparoscopic embryo transfer did not cause statistically higher stress to the animals than the handling procedures applied in the control group. In the second part of my doctoral research, we evaluated the results of the laparoscopic artificial insemination (AI) using import frozen semen in 250 Ile de France ewes. Oestrus synchronisation, frozen semen importation, and the laparoscopic technique are associated high cost; therefore, the aim is to maximize the number of the lambs. We investigated the factors influencing the success of the artificial insemination, the number of the twin pregnancy and the sex of the offspring. In the Ile de France breed, oestrus synchronisations and artificial insemination were more successful in spring (51.3%), than in autumn (20.0%). In the spring season there were more twin pregnancy (29.23%) than in autumn (12.73%). We found that ewe age had a significant effect on fertility. The probability of the pregnancy was decreased in direct proportion with the increasing age of the ewes. The best results were achieved when ewes younger than 3 years were inseminated. Moon phase had a minor effect on twin pregnancy rate, which was higher during the waxing moon (28,47%) than during the waning moon. The moon phase did not influence the success of the insemination and the sex of the offspring. The effect of the meteorological parameters (minimum, maximum and average temperature, rainfall and humidity) on pregnancy rate were also examined under temperate seasonal climate. In spring, the extreme variance of the minimum and maximum temperature reduced the pregnancy rate. The other factors (ram effect, the lambing-AI interval, the ewe conception method, the number of the previous AI, the number of the lambs born from previous AI), contrary to findings reported in the literature, had no effect on insemination success. These results may help to the farmers and breeders in improving pregnancy rates following laparoscopic AI. In Hungary, for the Ile de France breed, the laparoscopic AI should be performed out of season (in spring) using ewes younger than 3 years of age.