A vetésváltás és tápanyagellátás hatása a búza termésére magánvállalkozásban
| dc.contributor.advisor | Kutasy, Erika | |
| dc.contributor.author | Mészáros, Annamária | |
| dc.contributor.department | DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2011-10-20T09:56:22Z | |
| dc.date.available | 2011-10-20T09:56:22Z | |
| dc.date.created | 2011 | |
| dc.date.issued | 2011-10-20T09:56:22Z | |
| dc.description.abstract | A növénytermesztők érdeke, hogy a legnagyobb termésmennyiséget, és a legjobb minőséget tudja megtermelni és értékesíteni, egy adott területről, a legkisebb befektetéssel. A helyesen használt vetésváltás a legolcsóbb agrotechnikai tényező tud lenni. A szakdolgozatomban két jó minőségű, két kevésbé jó minőségű és egy gyengébb minőségű termőterületet fogok bemutatni, vizsgálva az elővetemény és a trágyázás hatását a termésre. A termőhelyek között jelentős eltérések vannak, amelyek adódnak a talajtípusokból az alkalmazott vetésváltásból, az elhelyezkedésükből és más agrotechnikai elemekből. A terméskülönbség egyik magyarázata a talajtípusok és talajállapot közti különbség. Árpád falu és Nagyszalonta határa is síkvidék, aminek köszönhetően csapadékos idő után, a földeken hosszabb ideig áll a víz. Árpád környékén a talajok nagyrésze csernozjom talaj, míg a Szalontai medencében a szikár talaj található. A szakszerű tápanyagellátás egyaránt kiemelten fontos agrotechnikai elem úgy a mennyiségi, mint a minőségi búzatermesztésben. Az optimális műtrágyaszintek kisebbek átlagosan csapadékos évjáratban, mint száraz évjáratban, hiszen a műtrágya a növények számára jobban felvehető csapadék hatására. Az egyik legfontosabb elem a fajta. A vállalkozó két fajtát használt a vizsgált parcellákon: Apache-ot (érésideje korai) és Lupus-t (érésideje középérésű). Mindkét fajta EU fajtalistán szerepel. Egy másik fontos agrotechnikai tényező a talajművelés, és ezek közül az alapművelés. A vállalkozó az alapművelést kétféleképpen végezte: ahol az elővetemény kukorica és zab volt, ott talajforgatásos talajművelést végzett, ahol pedig napraforgó volt az elővetemény ott pedig nehéztárcsával készítette elő a talajt. Tápanyagutánpótlás terén nagyobb figyelmet lehetne fordítani a szerves és mésztrágyázásra, hiszen ezeknek fontos terrmésnövelő hatásuk van. Vetésváltás szempontjából fontos volna megtörni a búza bikultúra vetésszerkezetet. | hu_HU |
| dc.description.course | mezőgazdasági mérnök | hu_HU |
| dc.description.degree | Bsc | hu_HU |
| dc.format.extent | 42 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/115066 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | búza | hu_HU |
| dc.subject | elővetemény | hu_HU |
| dc.subject | műtrágyázás | hu_HU |
| dc.subject | termésmennyiség | hu_HU |
| dc.subject | termésminőség | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Növénytermesztés | hu_HU |
| dc.title | A vetésváltás és tápanyagellátás hatása a búza termésére magánvállalkozásban | hu_HU |