A biharnagybajomi biogáz üzem gyártástechnológiája során keletkezett ipari melléktermék, más néven présvíz növényfiziológiai hatásait vizsgáltuk. A modern környezet- és természetvédelemi munka központjában a fenntartható fejlődés áll, ami a mezőgazdaság számára is meghatározóvá vált. A fenntartható mezőgazdálkodással szembeni egyik legfontosabb elvárás, hogy csökkentsék a felhasznált kemikáliák mennyiségét, a jövedelmezőség fenntartása mellett. Ennek egyik formája lehet a biogáz üzemben a termelés során keletkezett melléktermékek újrahasznosítása. Az egyik ilyen melléktermék a présvíz, amit mezőgazdasági célokra használt területeken trágyázásra is lehet alkalmazni, amivel csökkenthető a környezetterhelő műtrágyák használata. A termesztett növényeikkel sok lényeges tápanyagot vonunk ki a talajainkból, amit vissza kell pótolnunk ahhoz, hogy a terméshozam ne csökkenjen és a termés minősége se romoljon. A présvíz a növények számára nélkülözhetetlen elemeket tartalmaz, kijuttatásával pótolni tudjuk a terméssel eltávolított tápanyagok egy részét. Kísérleteinket kukoricával (Zea mays L. cv. Norma SC) és napraforgóval (Helianthus annus L. cv. Arena), laboratóriumi körülmények között végeztük. A különböző koncentrációban alkalmazott biogáz üzemi melléktermék növényfiziológiai vizsgálatai alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a hatás nagymértékben koncentrációfüggő és eltérő volt a két növényen. A kukorica érzékenyebben reagált a kezelésekre, mint a napraforgó. Ez a két növény eltérő tápanyag-felvételi mechanizmusával magyarázható. A melléktermékkel kiegészített tápoldaton nevelt növények tápelem összetételében ugyanakkor nem mutatkozott számottevő különbség. Több fiziológiai paraméter vizsgálata alapján megállapítható, hogy a biogáz üzemi présvíz kedvezően hatott a kísérletbe vont növényekre, használata bio-területeken is javasolható.