Intersectionality as an inequality conception or a particular perspective was already introduced to the readers of the Metszetek in 2014. In this study I undertake to review some methodological approaches to intersectionality. Moreover, I strive to make an effort to emphasize the adaptibility of intersectionality. Based on the new tendency which has been noticable recently in the inequality dimensions. I delineate, this tendency has completely transformed the focus away from an overemphasis on gender equality towards those suffering multiple, complex forms of discrimination. Many of the feminist scholars deal and dealt with the connection to inequality dimensions (principally race, class and gender). Necessary to pinpoint that indeed intersectionality does not command an unitary definition. A vast number of the international feminist scholars created their own intersectionalty definition, from which I am going to underline some. From among the methodological approaches I focus on Choo and Ferree’s intersectional statement; “Inclusion-centered interpretations, Process-centered models, Systemic intersectionality: Institutional interpenetration”. In this paper I announce two sociological studies that were undertaken using intersectionality method. Finally a summary is presented that undelines why it is worth scholars exploiting intersectionality as a methodology?

 Az interszekcionalitást mint egyenlőtlenségi koncepciót, avagy egyfajta látásmódot 2014-ben már bemutattam a Metszetek Olvasóinak. Ebben a tanulmányomban arra vállalkozom, hogy az interszekcionalitásnak néhány elméleti megközelítését ismertessem, továbbá két szociológiai kutatáson keresztül felhívjam a figyelmet az interszekcionalitás alkalmazhatóságára. Az egyen­lőtlenségi dimenziókban bekövetkezett változásokon keresztül vázolom fel azt a jelenséget, mi­szerint erőteljesen áthelyeződik a fókusz a túlsúlyban lévő társadalmi nemek egyenlőtlenségéről a többszörös vagy halmozott diszkrimináció irányába. Számos feminista kutató foglalkozott és foglalkozik az egyenlőtlenségi dimenziók (főleg faj, osztály és gender) kapcsolatával. Fontos le­szögezni azonban azt, hogy az interszekcionalitásnak még ma sem létezik egységes meghatáro­zása. Rengeteg külföldi szakértő, kutató alkotta meg a saját definícióját az egyenlőtlenségi fak­torok metszéséről, ezekből jó néhányat kiemelek. Az elméleti megközelítések közül részletesebben írok a Choo és Ferree által használt elméleti keretről: bevonásközpontú értelmezés, kapcsolat/ folyamatközpontú modell, rendszerközpontú modell. A tanulmányban ismertetek két olyan szo­ciológiai kutatást is, amelyet az interszekcionalitás módszerével végeztek. Emellett pedig össze­foglalom, hogy miért is érdemes a kutatóknak alkalmazniuk az interszekcionalitást.