Az interszekcionalitás elméleti megközelítései

Abstract

 Az interszekcionalitást mint egyenlőtlenségi koncepciót, avagy egyfajta látásmódot 2014-ben már bemutattam a Metszetek Olvasóinak. Ebben a tanulmányomban arra vállalkozom, hogy az interszekcionalitásnak néhány elméleti megközelítését ismertessem, továbbá két szociológiai kutatáson keresztül felhívjam a figyelmet az interszekcionalitás alkalmazhatóságára. Az egyen­lőtlenségi dimenziókban bekövetkezett változásokon keresztül vázolom fel azt a jelenséget, mi­szerint erőteljesen áthelyeződik a fókusz a túlsúlyban lévő társadalmi nemek egyenlőtlenségéről a többszörös vagy halmozott diszkrimináció irányába. Számos feminista kutató foglalkozott és foglalkozik az egyenlőtlenségi dimenziók (főleg faj, osztály és gender) kapcsolatával. Fontos le­szögezni azonban azt, hogy az interszekcionalitásnak még ma sem létezik egységes meghatáro­zása. Rengeteg külföldi szakértő, kutató alkotta meg a saját definícióját az egyenlőtlenségi fak­torok metszéséről, ezekből jó néhányat kiemelek. Az elméleti megközelítések közül részletesebben írok a Choo és Ferree által használt elméleti keretről: bevonásközpontú értelmezés, kapcsolat/ folyamatközpontú modell, rendszerközpontú modell. A tanulmányban ismertetek két olyan szo­ciológiai kutatást is, amelyet az interszekcionalitás módszerével végeztek. Emellett pedig össze­foglalom, hogy miért is érdemes a kutatóknak alkalmazniuk az interszekcionalitást.