A disszertáció megírásának fő motivációja a napjainkban az üzleti szférában elterjedt folyamatmenedzsment logikára épülő modellek alkalmazhatóságának vizsgálata a folyamatok strukturálásának szintjén olyan területen, ahol ez eddig még nem elterjedt. A kritériumoknak megfelelő vizsgálati terület választását a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) 2017 végén kiadott közleménye inspirálta, amelyben az e-sporttal és a lehetséges jövőbeli integráció kérdésével is foglalkozott. Ebben a közleményben kihangsúlyozzák, hogy elsősorban szervezeti szinten mutatkoznak hiányosságok ahhoz, hogy az e-sportot sportként elismerjék. Ez alapján egyrészt leszűrhető, hogy az e-sport pozícionálása/intézményesítése kérdésében nincs egy közös álláspont, ugyanis manapság több országban hivatalosan is elismert sportág, de globálisan ez még nem mondható el. Másrészt, ahhoz, hogy a sportba történő integrálódás bekövetkezzen, még szervezeti változások is szükségesek. Abból kiindulva, hogy egy alakulóban lévő ágazatról van szó, a meglévő szervezeti gyakorlatok felkutatása és átvétele elősegítheti a gyorsabb és hatékonyabb kialakulást, fejlődést. Ebből adódóan érdekes kérdésnek tartom, annak a megvizsgálását, hogy az e-sport szervezetek folyamatmenedzsment szempontjából milyen eltéréseket és hasonlóságokat mutatnak a sportszervezetekhez képest és az e-sport szervezetek gyakorlatába beépíthetők-e a sportszervezetek működése vagy működésének bizonyos elemei. A kutatásom fő célkitűzése egy olyan folyamatstruktúra modell kialakítása a hazai e-sport (nemzeti) szövetség(ek) működésére, amely a hagyományos sportági szakszövetségek folyamatain alapul és az e-sport igényeit figyelembe veszi. Ez egy kiinduló (vizsgálati) modellként szolgálhat a folyamatok azonosításához, rendszerezéséhez, ami alakítható és módosítható a szervezet(ek) igényei szerint. A folyamatstruktúra modell kidolgozáshoz esettanulmányokat készítettem benchmarking szemlélettel, az egyik magyarországi e-sport szövetség, valamint hazai sportági szakszövetségek szervezeti gyakorlata között. A benchmarking során tizenhat működési területet, tevékenységi kört tudtam beazonosítani, amelyek az alapot biztosították a folyamatstruktúra modell megtervezéséhez. A kutatás utolsó szakaszában kérdőíves adatfelvételi módszerrel felmérést végeztem a legfőbb érintettek (e-sportolók) körében (n=200), amely elégedettség és igényfelmérés volt, valamint visszacsatolás a folyamatstruktúra modellre. A felmérés eredményeként elmondható, hogy inkább elégedettebbek a szakosztályok, egyesületek által biztosított körülményekkel, mint sem, viszont kimagasló elégedettségi szint egyik tényezőnél sem volt tapasztalható. A versenyrendezési szempontokkal kapcsolatos elégedettségre ugyan ez mondható el. A felmérésben résztvevők között mutatkozik igény e-sport edzőképzési program, versenybíró képzési program és utánpótlásfejlesztési program kidolgozására. Az e-sport jelenlegi, hazai körülményei minden szempontot (14 szempont) figyelembe véve fejlesztésre szorulnak.

The main motivation for writing the dissertation is to examine the applicability of models based on process management logic, which are applied in the business sphere today, at the level of structuring processes in an area where this has not yet been widespread. The choice of the research area that meets the criteria, was inspired by the announcement of the International Olympic Committee (IOC) issued at the end of 2017, in which it also dealt with e-sports and the issue of possible future integration. In this announcement, it is specifically emphasized that there are deficiencies primarily at the organizational level in order to e-sports to be recognized as a sport. Based on this, on the one hand, it can be deduced that there is no common position regarding the positioning/institutionalization of e-sports, because nowadays it is an officially recognized sport in several countries, but this cannot yet be stated globally. On the other hand, in order to integrate it into sports, it still needs organizational changes. Based on the fact that it is a sector in the process of being formed, the search and adoption of existing organizational practices can promote faster, more efficient formation and development. As a result, I consider it an interesting question to examine what functional differences and similarities e-sports organizations show in terms of process management compared to sports organizations and whether the operation or certain elements of the operation of sports organizations can be incorporated into the practice of e-sports organizations at the model level. The main objective of my research is a process structure model design for the operation of the domestic e-sport (national) association(s), which is based on the processes of traditional sport associations and takes into account the needs of e-sports. This can serve as a starting (testing) model for identifying and organizing processes, which can be shaped and modified according to the needs of the organization(s). To develop the process structure model, I conducted case studies with a benchmarking approach between the organisational practices of one of the Hungarian e-sports association and Hungarian sports associations. During the benchmarking process, I identified sixteen operational areas and activities that provided the basis for the design of the process structure model. In the final phase of the research, I conducted a survey of the main stakeholders (e-sports player) (n=200) using a questionnaire survey method to assess satisfaction and needs, as well as feedback on the process structure model. As a result of the survey, people were more satisfied with the conditions provided by the departments and associations than not, but there was no outstanding level of satisfaction with any of the factors. The same can be said for satisfaction with the competition aspects. There is a demand among survey respondents for the development of an e-sports training programme for coaches, a training programme for referees and a programme for the development of young players. The current domestic conditions for e-sports need to be improved in all aspects (14 aspects).