A perbejegyzés elrendelésének jogalkalmazásbeli problémái, különös tekintettel az új Inyrv. rendelkezéseire.

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorPribula, László
dc.contributor.authorBányainé Szepesi , Bettina
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Kar
dc.date.accessioned2025-07-24T12:33:51Z
dc.date.available2025-07-24T12:33:51Z
dc.date.created2025
dc.description.abstractA perfeljegyzés egyike a modern polgári jogunk legrégebbi intézményeinek. Anyagi jogi hatása abban áll, hogy - az ingatlan-nyilvántartási feljegyzése folytán - a perindítás ténye dologi hatályúvá válik, azaz minden későbbi jogszerzőnek tudnia kell, hogy olyan eljárás van folyamatban, amelynek eredményeként meghozott határozat érintheti a bejegyzett jogát, következésképpen nem hivatkozhat szerzése jóhiszeműségére. Szakdolgozatom első, I. Bevezetés elnevezésű fejezetében a szakdolgozat témáját képező intézmény kutatási fázisait kívánom röviden bemutatni. A szakdolgozat II. fejezetében történeti kitekintést végzek, tekintettel arra, hogy az új Inytv. által bevezetett, átalakított perbejegyzési intézmény a korábbi perfeljegyzés intézményével ismertté vált, így elengedhetetlenül szükségesnek tartom a jelenlegi szabályozást megelőző intézmény dogmatikai vizsgálatának elvégzését is. A szakdolgozat III. fejezetében a perfeljegyzés jogalkalmazásbeli problémáival kívánok foglalkozni, mely egyfajta átvezetése a gondolatmenetnek a IV. perbejegyzés intézménye, elrendelésének jogalkalmazásbeli problémái fejezetnek, ugyanis a intézmény bemutatása mellett ezzel kívánok foglalkozni, majd az V. fejezetként összegzéssel zárom a szakdolgozatot. Az állapítható meg, hogy az rInytv. által ismert perfeljegyzés jogalkalmazási problémái között leginkább olyan okok merültek fel, amelyek a peres eljárásban való alkalmazási nehézségeket jelentették. Eltérő nézetek alakultak ki atekintetben, hogy a bíróságoknak csak a tárgyalástűzésre való alkalmasságát, későbbiekben a perfelvételre való alkalmasságát kellett vizsgálniuk a felperes keresetlevele kapcsán, vagy szükséges volt a tényállást is tisztázni, valamint a felektől szükséges tényeket, információkat beszerezni ahhoz, hogy megalapozottan elbírálhatóvá váljon a kérelem. Jogalkalmazásbeli problémát jelentette az is, hogy az ideiglenes intézkedés kapcsán az ellenérdekű felet a bíróság meghallgatta, a nyilatkozatait az ellenérdekű fél még a kérelem elbírálása előtt megtehette, így a bíróság abba a helyzetbe került, hogy az adott jogvita kapcsán mindkét fél álláspontját, érveit, jogi indokait meghallgatva tudott megalapozott döntést hozni, míg a perfeljegyzés intézménye ilyen lehetőséget az ellenérdekű fél részére nem adott. Az új Inytv. bevezetésével a perfeljegyzés, mint a fél kérelmére elbírálható és bejegyezhető tény eltűnt és helyette a perbejegyzés intézményét vezette be, amely már nem a fél kérelmére kerül feljegyzésre, hanem a bíróság azt hivatalból kéri bejegyezni az illetékes földhivataltól. Ehhez elegendő pusztán a perindítás ténye és akár eltérő hatállyal is be lehet a tulajdoni lap III. részére jegyeztetni, hogy az ingatlan vonatkozásában per van folyamatban. Az eltérő hatály lehetősége számos aggályt vet fel, mely nem csak a feleket érinti, hanem például az eljáró, okiratszerkesztő ügyvédeket is, mint én. A jogügylet megkötése során a leggondosabb, legkörültekintőbb eljárás mellett is adódhat olyan lehetőség, amely kapcsán – habár a jogügylet széljegye bejegyzésre kerül – egy később indult, de eltérő hatályú perbejegyzés megakadályozza a jogügylet végbemenetelét. Ennek vannak jó és rossz oldalai is. Ha abból indulok ki, hogy egy jóhiszemű harmadik személy hatalmas összeget fizet ki, akár hitellel kívánja a vételárat finanszírozni, amelyet később a hitelintézet meg is tagadhat, visszakövetelhet, akkor hatalmas kockázatot jelenthet az ingatlan piacon az ingatlanokat érintő perbejegyzés intézménye, amelyet tulajdonképpen a perindítással a bíróság hivatalból akár eltérő hatállyal bejegyeztethet. Ha pedig abból indulok ki, hogy egy stróman, egy gazdasági társaság, vagy épp egy magánszemély hatalmas tartozást halmoz fel, amely a felperes igényérvényesítését adja, akkor egy biztonsági lehetőség a felperesnek az, ha a perbejegyzést akár eltérő hatállyal is be tudja az illetékes földhivatal jegyezni a bíróság elrendelésére, amellyel elkerülhető, hogy az adós, jelen esetben alperes az ingatlant elvonja a kielégítés alól, mintegy fedezetelvonó jogügyletet kössön, amely bár később támadható annak fedezetelvonó jellege okán, mégis hosszú évek pereskedései árán is fennáll annak a lehetősége, hogy pernyertesség esetén sem nyer kielégítést a felperesi követelés, továbbá annak is fedezetelvonásra történő hivatkozást akként kerülje ki az alperes, hogy ellenérték fejében ruházza át, mellyel tényleges pénzmozgás nem jár. Azt gondolom a perbejegyzés intézménye pozitív irányt jelenthet a követelések mielőbbi kielégítése kapcsán. A következő időszak alkalmas lesz arra, hogy a gyakorlati alkalmazás, alkalmazhatóság, és annak esetleges problémáit elénk tárja.
dc.description.courseIngatlanjogi szakjogász
dc.description.degreeszakirányú továbbképzés
dc.format.extent29
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/396034
dc.language.isohu
dc.rights.infoHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectperfeljegyzés
dc.subjectingatlan-nyilvántartás
dc.subjectpolgári per
dc.subjectingatlan
dc.subject.dspaceJogtudomány
dc.titleA perbejegyzés elrendelésének jogalkalmazásbeli problémái, különös tekintettel az új Inyrv. rendelkezéseire.
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
Banyaine_Szepesi_Bettina_szakjogasz_szakdolgozat.pdf
Méret:
357.54 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Megjelenítés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.35 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)