A közösségben szerzett pneumonia kezelése az intenzív osztályon

Fájlok
Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A közösségben szerzett pneumonia (CAP) gyakori megbetegedés, a bronchiolus respiratoricustól disztálisan elhelyezkedő tüdőterület bakteriális, vírusos vagy gombás eredetű gyulladása. A betegség súlyos formája (sCAP) sokszor hosszas kórházi kezeléssel, magas gyógyszerköltséggel és magas mortalitással jár. Az utóbbi évtizedekben az sCAP miatt intenzív kezelést igénylő betegek száma jelentősen megnőtt. Ezen betegek ellátása során kulcsfontosságú a korai és pontos diagnosztika és állapotfelmérés, az empirikus antibiotikum megválasztása, illetve az antibiotikus kezelés mielőbbi megkezdése. Jelenleg a CAP ellátására a 2019-es ATS/IDSA és a 2023-as ERS/ESICM/ESCMID/ALAT ajánlás ad iránymutatást. Célunk a CAP intenzív osztályos kezelésének, a kezelés eredményének és azt befolyásoló tényezőknek a vizsgálata volt. Vizsgálatunk során a DE KK Tüdőgyógyászati Klinikán 2022.12.01. és 2023.09.30. között CAP miatt kezelt betegek anyagát dolgoztuk fel retrospektív módon az UDMED rendszerből. Összesen 20 pneumoniával diagnosztizált, intenzív osztályon kezelt beteg, és kontrollként 23 szintén pneumoniával diagnosztizált, pulmonológiai osztályon kezelt beteg anyagát vizsgáltuk.
Összesen 43 beteg (29 férfi, 14 nő) adatait vizsgáltuk, akik közül 20 beteg (15 férfi, 5 nő) szorult intenzív osztályos kezelésre. Az ITO-n kezelt betegek átlagéletkora 68,1 év (35-81), a kontroll csoporté 49,09 év (20-66) volt. Az intenzív kezelést igénylő betegek körében az életkor szignifikánsan (p<0,0001) magasabb volt, közülük pedig a 65 évesnél idősebb betegek esetében a nők körében jelentősen magasabb volt a mortalitás (p=0,015). Komorbiditásként 75%-ban COPD-t, 65%-ban hypertoniát, 40%-ban pedig diabetest találtunk. Az ITO-n kezelt betegek esetében gyakoribb volt a COPD, mint a kontroll csoportban (p=0,008). A kritikus állapotú betegek 20%-nál fordult elő alacsony BMI, ami szignifikánsan magasabb mortalitással járt (p=0,02). Az intenzív kezelés során a betegek 60%-a gépi lélegeztetésre szorult, ezen betegek túlélési valószínűsége alacsonyabb volt (p<0,0001). Összefoglalásként elmondható, hogy a CAP miatt hospitalizált betegek körében az életkor és egyes komorbiditások jelenléte prognosztizálja az intenzív kezelés igényét és befolyásolja a terápia sikerességét. A gépi lélegeztetés kérdése több esetben is döntő jelentőségű.

Leírás
Kulcsszavak
tüdőgyulladás, intenzív osztály, szövődmények, mechanikus ventilláció
Forrás