Különböző testnedvekből történő postmortem etil-alkohol koncentráció meghatározás és jelentősége az igazságügyi orvostani gyakorlatban
Absztrakt
Az igazságügyi orvostani gyakorlatban talán az egyik legfontosabb és legjelentősebb vizsgálat a postmortem alkohol koncentráció meghatározás. Problémát jelenthet azonban, ha nem áll rendelkezésünkre vér, illetve vizelet minta, vagy az említett biológiai mátrixok levétele nehézségekbe ütközik. Alternatív módszerként egyéb biológiai minták is alkalmasak lehetnek minőségi toxikológiai vizsgálatokra. A Debreceni Igazságügyi Orvostani Intézetben 22 elhunyt személyből származó vér, vizelet, csarnokvíz, liquor, epe és térdízületi folyadék minta alkohol tartalmának összehasonlítása történt. Az etanol koncentráció meghatározásra „head-space” gázkromatográfiás módszert használtunk. A csarnokvíz analízise során a [csarnokvíz/vér] koncentráció hányadost 1,19-nek találtuk, a [csarnokvíz/vizelet] hányados átlagértéke pedig 0,91-nek mutatkozott. A vér és csarnokvíz, illetve vizelet és csarnokvíz közötti korreláció értéke mind a két esetben 0,9 feletti, ami szoros kapcsolatra enged következtetni a háromféle biológiai mátrix között. A liquor vizsgálata során a Pearson-féle korrelációs koefficiens értéke a vérre vonatkozóan 0,95-nek, a vizeletre vonatkozóan pedig 0,91-nek adódott. A [liquor/vér] hányados átlagosan 1,15-nek mondható, míg a [liquor/vizelet] koncentráció hányados átlagértéke ebben a tanulmányban 0,89-nek mutatkozott. A jelenlegi kísérlet során az epében és vérben mért etanol koncentráció értékek közötti kapcsolat csak közepesnek mondható, az összefüggési együttható értéke mindössze 0,53. Az epe és vizelet alkohol értékek között szignifikáns kapcsolat nem volt kimutatható. A térdízületi nedv vizsgálata során a [ízületi nedv/vér] és [ízületi nedv/vizelet] hányados 1,03 és 0,82-nek adódott. A korreláció értéke mind a két esetben 0,8 körüli volt. A jelen tanulmányban kívánom bemutatni a különböző biológiai mátrixok felhasználhatóságát az igazságügyi orvostani gyakorlatban.