Az osteoradionecrosis korszerű terápiája

Abstract

A fej-nyak régió daganatos megbetegedéseinek terápiája során a betegek nagy hányada sugárkezelésben részesül, amit kemoterápiával, vagy műtéti beavatkozással kombináltan is végezhetnek, figyelembe véve a beteg állapotát és a betegség stádiumát. A sugárterápia különböző szisztémás és lokális szövődményekkel járhat, melyek közül az egyik legrettegettebb, a már az ötvenes évek óta a radioterápia mellékhatásaként ismert kórkép, az osteoradionecrosis. A fej-nyak régió besugárzása során leggyakrabban a mandibulán alakul ki osteoradionecrosis. Sugárzás hatására egy virtuálisan elhalt csont keletkezik, aminek a turnovere csökkent, így a legkisebb káros exogén hatásra is tünetekkel járó állcsont necrosis alakulhat ki. Az osteoradionecrosis terápiája során szükségessé válhat a mandibula egy részének rezekciója, mely jelentős funkcionális károsodást okoz. Arra kell törekednünk, hogy ezt a komoly és nehezen kezelhető szövődményt, még kezdeti stádiumában felismerjük, vagy ha erre nincs már lehetőségünk, a lehető legtöbbet megmentsük a beteg mandibulájából, és a hiányt a lehető legszakszerűbben, a legjobb funkcionális és esztétikai állapotot elérve pótoljuk.