Szakdolgozatom utolsó részében szeretném összefoglalni az eddig leírtakat. A szakdolgozatom témája egy olyan folyamatfejlesztés volt, amely az ellenőrző idomszerek hatásával és egyengetési folyamat vizsgálatával foglalkozott. Számos problémát kifejtettem a szakdolgozatomban, amelyekre megoldást találva a selejtszám csökkenéséhet vezetett. A szakdolgozatom elejét egy rövid cég ismertetéssel kezdtem, amely után a stabilizátor szerepéről és működéséről írtam. A témám a méréstechnika témáját is nagyban érinti ezért a méréstechnika alap definícióiról, mérést befolyásoló tényezőkről, mérési hibákról is írtam. A második pontban a gyártási folyamatot részleteztem. Itt minden szükséges információt leírtam a gyártásról amire nekünk szükségünk volt. A gyártás részletezése után bemutattam részletesen, hogy hogyan történik a selejt kiértékelése cégünknél napi és havi szinten. Miután a folyamatokat bemutattam, harmadik pontban részleteztem az egyengeti folyamat és ellenőrző idomszerek elvi és gyakorlati méréstechnikáját. Részletesen bemutattam az idomszer elemeit, a betétek fajtáit és azok közötti különbséget. Írtam az általunk használt présgépről általánosan, a berendezés részeiről, valamint működéséről. Ezután részleteztem, hogy hogyan zajlik pontosan lépésről lépésre az idomszeres ellenőrzés majd az azt követő egyengetési folyamat. Részleteztem a mérőasztalok közötti különbséget és a mérőórák szerepét a mérés során. Pontos mérés érdekében a mérőórákat kalibrálni kell. Ezt a kalibrációs folyamatot a Quality mérőlaborban végezzük. Ennek a menetét is részletesen kifejtettem. Miután mindent leírtam az idomszeres ellenőrzésről és az egyengetési folyamatról elkezdtem vizsgálni a jelenlegi ellenőrző idomszerek állapotát és folyamatra gyakorolt hatását a négyes pontban. Részletesen bemutattam, hogy milyen problémákba ütközhetünk az idomszeres ellenőrzés során. Ismertettem a hőkezelés, egyengetés, végzárás ciklusidőket, amiből következtettem arra, hogy miért szükséges kettő egyengető állomás a hőkezelés után. Olyan problémákkal álltunk szembe, mint például a betétek kopása, illesztőcsap és illesztőfurat kopása, csapágy hibák, az asztallap domborodása, illetve, hogy a való életben két teljesen ugyanolyan ellenőrző idomszert mikronpontosan lehetetlen legyártani, aminek a következménye, hogy két geometriai értéket fogunk kapni. Az utolsó pontban rátértem a feladat megoldására. Elsőként kifejtettem, hogyan vizsgáljuk felül az idomszeres ellenőrzőket. Részletesen bemutattam az általunk használt Trimos mérőkart, programot és a mérési folyamatot lépésről lépésre. Majd méréseket végeztem el az idomszeres ellenőrzőkön, amik segítségével láthattuk az eltérések nagyságát. Az eltérést látva minden problémára megoldást találtunk, amit a szakdolgozatban részletezek. A problémákat megoldva a mérőasztalok eltéréseit tűrésen belülre, a nominál értékhez közel tudtuk vinni így az asztalok közötti különbségeket nagy mértékben tudtuk csökkenteni.