Érzékenyített módszer kidolgozása C1-inhibitor analízisére

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorVarga, Lilian
dc.contributor.advisorCervenák, László
dc.contributor.advisordeptSemmelweis Egyetem, III. Belklinika, kutatólaborhu_HU
dc.contributor.authorMadarasi, Irén Anikó
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentGyimesi, Edit
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Laboratóriumi Medicina Intézethu_HU
dc.date.accessioned2015-01-28T12:36:39Z
dc.date.available2015-01-28T12:36:39Z
dc.date.created2014
dc.description.abstractA C1-inhibitor fő szabályozója a komplement-, kinin-, koagulációs- és fibrinolitikus rendszereknek. A funkcióképes C1-inhibitor az aktív enzimekkel reagálva stabil kovalens komplexeket képez, ugyanakkor a natív és komplex forma mellett hasított, inaktív, illetve polimerizálódott formában is jelen van a szervezetben. Akut fázis fehérje, plazma koncentrációja kétszeresére is emelkedhet, hepatociták, fehérvérsejtek és endotélsejtek is termelik. Örökletes vagy szerzett hiánya bradikininmediáltaangioödémát eredményez, ami nagyfokú életminőség-romlással járhat, illetve a roham lokalizációjától függően életet veszélyeztető állapotot eredményezhet. Bár a C1-inhibitor koncentráció meghatározása diagnosztikus jelentőségű, a jelenlegi módszerekkel kevés mintát lehet egyszerre mérni, ami a kutatási célokra nem alkalmas, valamint nagyon tömény szérummintát kell használni, ami felveti a nem kívánt fehérje-fehérje interakciók esetleges hatását. Célunk az, hogy egy már meglévő, a validitását bizonyított teszttel (radiális immundiffúzió) hasonlítsunk össze egy új, általunk kidolgozott (ELISA módszer), más mérési elven működő, de kutatásban költséghatékonyabb és rövidebb idő alatt kivitelezhető eljárással. A két tesztet összehasonlítva, vizsgálva meghatároztuk az új teszt pontosságát, érzékenységét, detektálási küszöbét. Egészséges egyénektől származó humán eredetű alvadásgátolt vérplazmákat és szérumot használva összehasonlítottuk a különböző mintatípusokban a kétféle módszerrel a C1-inhibitor koncentrációt, és vizsgáltuk a minta-hígítások megbízhatóságát. Megállapítottuk, hogy az ELISA módszer esetében mind a négy típusú humán vérminta hasonló értéket mutatott, míg a RID módszernél kis mértékű, de szignifikáns különbség volt a különböző mintatípusok között. Mindkét módszerrel jól mérhető volt az alacsony C1-inhibitor szint is. Az ELISA módszer érzékenysége nagyobb volt, a mérési tartománya is megközelítőleg kétszeresnek bizonyult a RID módszerhez képest. Kutatási területen illetve diagnosztikai munkában is az ELISA módszer alkalmazhatósága a fenti okok miatt előnyösebb lehet, és egyszerre sokkal több minta mérhető vele, valamint ellenanyag igénye is kevesebb. Viszont még magyarázatra szorul, és további kísérletek végrehajtását szorgalmazza az az eredményünk, hogy a RID módszer 2,5-szer magasabb C1inhibitor koncentrációt mér vissza egészséges kontrollokból, mint az ELISA módszer.hu_HU
dc.description.courseklinikai laboratóriumi kutató mesterképzéshu_HU
dc.description.courseactlevelezőhu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent47hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/204787
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectC1-inhibitorhu_HU
dc.subjectELISAhu_HU
dc.subjectRIDhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titleÉrzékenyített módszer kidolgozása C1-inhibitor analízisérehu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)