Kriptográfiai problémák matematikai és felhasználói oldalról
Kriptográfiai problémák matematikai és felhasználói oldalról
Dátum
Szerzők
Túri, Andrea Kincső
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
A mai világban, amikor ennyire elterjedtek az informatikai eszközök, valamint annyira a
minden napjaink szerves részévé váltak az okostelefonok, hogy már akár egy bevásárlást, üzenetváltás
a világ két különböző része között vagy egy külföldi tranzakciót is másodpercek alatt
tudunk elvégezni a kanapénk kényelméből, így egyre nagyobb szükségünk van az információink
megvédésére.
Manapság alap elvárás, hogy a levelezésünket ne tudja harmadik fél elolvasni a beleegyezésünk
nélkül, vagy hogy egy online vásárlás, online utalás során a banki adataink ne kerüljenek
illetéktelenek kezébe.
Pár tíz évvel ezelőtt nagyon jól tudták az emberek, hogy a telefonbeszélgetés közben, a
vonalban, nem csak két ember van, így vált mondássá az a mondat, amit a mai napig használunk,
hogy „Ez nem telefon téma!”. Azokban az időkben is voltak lehallgatások, de a mai világban
sokkal könnyebb és egy hozzá nem értő személy számára észrevétlenebb a személyes
adatok, információk eltulajdonítása.
Az idő előrehaladtával rohamosan nő az igény, hogy az általunk használt informatikai eszközöket,
minél biztonságosabbá tegyünk. A világ két jelentős mobiloperációsrendszer készítője
(Apple- iPhone, Google-Android) is próbálja kielégíteni az egyre nagyobb felhasználói igényeket.
Az Apple 2016-ban úgy döntött, hogy kiszáll a kémkedésből, a kormányok nagy bánatára.
Rengeteg erőforrást nem sajnálva próbálja minél biztonságosabbá tenni a termékeit. Alapbeállításként
titkosít minden eszközön tárolt adatot, valamint két iPhone között történt SMS-t is. [1]
Gondoljunk csak bele, hogy bár az első ujjlenyomatolvasóval rendelkező mobiltelefon már
2004-ben megjelent (Pantech GI100), a széleskörben történő elterjedésére (Touch ID) viszont
2013-ig várnunk kellett (Apple iPhone 5S). [2] Ez egy új információbiztonsági korszak kezdetét
jelentette az átlagember eszközének védelmében. Ezután még forradalmibb és biztonságosabb
megoldás következett: arcfelismerő rendszer. Manapság az okostelefonunkat már úgynevezett
„face ID” segítségével védjük, és a lehetőségek tárháza majdnem végtelen. Következő lépcsőfok
az íriszfelismerő technológia. Egy szó, mint száz, az informatikusok próbálnak lépést tartani
a technológia gyors fejlődésével, a felhasználói igények kielégítésével, de vajon mi a jövő?
Szteganográfia, kvantum-számítógép, kvantum-kriptográfia?
Leírás
Kulcsszavak
titkosítás, kriptográfia, Android