Kriptográfiai problémák matematikai és felhasználói oldalról

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A mai világban, amikor ennyire elterjedtek az informatikai eszközök, valamint annyira a minden napjaink szerves részévé váltak az okostelefonok, hogy már akár egy bevásárlást, üzenetváltás a világ két különböző része között vagy egy külföldi tranzakciót is másodpercek alatt tudunk elvégezni a kanapénk kényelméből, így egyre nagyobb szükségünk van az információink megvédésére. Manapság alap elvárás, hogy a levelezésünket ne tudja harmadik fél elolvasni a beleegyezésünk nélkül, vagy hogy egy online vásárlás, online utalás során a banki adataink ne kerüljenek illetéktelenek kezébe. Pár tíz évvel ezelőtt nagyon jól tudták az emberek, hogy a telefonbeszélgetés közben, a vonalban, nem csak két ember van, így vált mondássá az a mondat, amit a mai napig használunk, hogy „Ez nem telefon téma!”. Azokban az időkben is voltak lehallgatások, de a mai világban sokkal könnyebb és egy hozzá nem értő személy számára észrevétlenebb a személyes adatok, információk eltulajdonítása. Az idő előrehaladtával rohamosan nő az igény, hogy az általunk használt informatikai eszközöket, minél biztonságosabbá tegyünk. A világ két jelentős mobiloperációsrendszer készítője (Apple- iPhone, Google-Android) is próbálja kielégíteni az egyre nagyobb felhasználói igényeket. Az Apple 2016-ban úgy döntött, hogy kiszáll a kémkedésből, a kormányok nagy bánatára. Rengeteg erőforrást nem sajnálva próbálja minél biztonságosabbá tenni a termékeit. Alapbeállításként titkosít minden eszközön tárolt adatot, valamint két iPhone között történt SMS-t is. [1] Gondoljunk csak bele, hogy bár az első ujjlenyomatolvasóval rendelkező mobiltelefon már 2004-ben megjelent (Pantech GI100), a széleskörben történő elterjedésére (Touch ID) viszont 2013-ig várnunk kellett (Apple iPhone 5S). [2] Ez egy új információbiztonsági korszak kezdetét jelentette az átlagember eszközének védelmében. Ezután még forradalmibb és biztonságosabb megoldás következett: arcfelismerő rendszer. Manapság az okostelefonunkat már úgynevezett „face ID” segítségével védjük, és a lehetőségek tárháza majdnem végtelen. Következő lépcsőfok az íriszfelismerő technológia. Egy szó, mint száz, az informatikusok próbálnak lépést tartani a technológia gyors fejlődésével, a felhasználói igények kielégítésével, de vajon mi a jövő? Szteganográfia, kvantum-számítógép, kvantum-kriptográfia?

Leírás
Kulcsszavak
titkosítás, kriptográfia, Android
Forrás