A gazdasági és ökológiai rendszer együttes működését, az ember és a természet viszonyát diszharmónia jellemzi, amely orvoslására tudatos, felelős magatartás és cselekvés szükséges. Egyre több cég, felelős gondolkodású vezetője, a profitmaximalizáláson túl önkéntesen jogi, etikai, erkölcsi, környezetvédelmi és társadalmi szempontokat is beépít a cég céljai, értékei közé, vagyis felismerték, hogy az üzleti élet világa nem egy hermetikusan zárt terület, hanem kapcsolatban áll szűkebb és tágabb környezetével, végső soron a társadalommal és a természeti környezettel. Számos szakirodalomban olvashatjuk, hogy az elmúlt évtizedekben a vállalatok fokozódó erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy felelős magatartásukat nyilvánosságra hozzák – folyamatosan bővül ezen menedzsment eszközök köre –, tájékoztassák a fogyasztókat, ezáltal remélve, hogy a fogyasztók bizalmat szavaznak terméküknek, szolgáltatásuknak. Azonban kevesebbet olvashatunk arról, hogy a fogyasztók hogyan vélekednek a cégek felelős magatartásával kapcsolatban. Dolgozatom célja az volt, hogy bemutassam egyrészt, az elmúlt évtizedekben a közgazdasági irányzatokon alapuló hagyományos vállalati filozófiában bekövetkező eltolódást az etikus/felelős vállalati filozófia irányába, másrészt hogyan tudja a vállalat nyilvánosságra hozni felelős magatartását, harmadrészt Egyetemünk turizmus-vendéglátás és kereskedelem és marketing szakon tanuló végzős hallgatóinak véleményére voltam kíváncsi a témával kapcsolatban. Érdekesnek tartottam megvizsgálni, hogy van-e különbség a két szakon tanulók érdeklődése, véleménye, tájékozottsága között a vizsgált témában; befolyásolja-e a hozzáállásukat nemük, illetve származási helyük. A vizsgálat során felállított hipotéziseim szerint: (1) A nők tájékozottabbak a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatban, vásárlási szokásukat nagyobb mértékben befolyásolják környezeti és társadalmi szempontok. (2) A városiak tájékozottabbak a vizsgált témával kapcsolatban, azonban magatartásukban ez kevésbé jut kifejezésre. (3) Szignifikáns különbség nem mutatható ki a turizmus-vendéglátás és kereskedelem és marketing szakos hallgatók érdeklődése, tájékozottsága között a vizsgált témával kapcsolatban.