Különböző teknősfajok életmódja és tömegváltozásuknak vizsgálata

Szerző: Lenner Ádám , II. évfolyamos hallgató, Msc. Konzulens: Dr. habil Juhász Lajos, tanszékvezető

A teknősök alkotása annyira sajátos, és olyan lényegesen eltér a hüllőktől, hogy semmiféle más állattal össze nem téveszthetőek. Testük páncélba rejtett. Állkapcsaik fogakat sosem tartalmaznak (BREHM, 2003.). A teknősöknek kihalt és jelenleg is élő fajai egyaránt vannak. 200 millió évvel ezelőtt már léteztek. Ma körülbelül 313-319 ismert teknősfaj él a világon. Ezek között is a mocsári teknősnek a legnagyobb az elterjedési területe, áreaja. Gerinces hüllők, melyeknek különlegessége a bordákból kifejlődött teknő, amit páncélként használnak, ha támadás éri őket. Diplomadolgozatom célja, hogy a lehető legpontosabban felmérjem a mocsári teknősök veszélyeztető tényezőit és gyakorlatban is alkalmazható megoldásokat találjak a faj megőrzésére. Ehhez saját tapasztalatokat és több szakirodalmi témát összegeztem.

2003-2004 között a Zagyva jászfelsőszentgyörgyi természetvédelmi szakaszán többedmagammal, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága által kiállított engedély birtokában, felmértük a mocsári teknős populációt, mindemellett 13 példányt egyedi, általunk kifejlesztett jelöléssel láttunk el. Mindezek mellett a Debreceni Állat- és Növénykert, Vidámpark - Nagyerdei Kultúrparknál 2009 ősze óta folyamatosan mértem három alfaj (Emys orbicularis orbicularis, Trachemys scripta elegans és a Trachemys scripta scripta) súlyváltozását, az aktív időszakban havi rendszerességgel, illetve teleltetés előtt és teleltetés után is. Az adatok birtokában szeretném kideríteni, hogy milyen túlélési esélyei vannak az alfajoknak a Kárpát-medence éghajlati viszonyai mellett, az évek során milyen mértékben változik az egyedek testtömege és mekkora a telelési időszakban, illetve az aktív időszakban a mortalitás mértéke. Diplomadolgozatomból kitűnik, hogy a Trachemys scripta elegans (vörösfülű ékszerteknős) és a Trachemys scripta scripta (sárgafülű ékszerteknős) az Emys orbicularis-szal (mocsári teknős) biztosan áttelel -1 0C fokig, azt a hőmérsékletet hetekig elviseli minimális súlyvesztéssel, vagy a nélkül. Mind a teletetés, mind az aktív időszak alatt is a mortalitás kismértékű volt. Azért is javasolt a Kárpát-medencében a Trachemys scripta elegans és a Trachemys scripta scripta alfajok egyedeinek begyűjtése a természetes közegből, mivel ugyan azt a niche-t foglalják el, mint az Emys orbicularis, és ha nem is tapasztaltam az ékszerteknősök felöl magasabb agressziót, tömegük révén is megfoszthatják a mocsári teknőst a táplálékától. Igaz, hogy 2004 óta a Trachemys scripta elegans kereskedelemben nem kaphatóak, de a helyette behozott Trachemys scripta scripta sem jelent megoldást a problémára. Az, hogy manapság még ritkán találkozunk a Trachemys scripta scripta egyedeivel, az azért van, mert nagy mennyiségben 7 éve vásárolják, s mostanra kezdi elérni azt a méretet, amikor is megválnak tőlük, s szabadjára engedik. Feltételezhető, hogy az elkövetkezendő években a Trachemys scripta elegans mellett a Trachemys scripta scripta egyedeivel is egyre sűrűbben fogunk találkozni a természetes vizeinkben.