Az időskori táplálkozás egy igen elterjedt és kutatott tudományterület. Mint, ahogy a gerontológiai kutatások is bizonyították, úgy én is megfigyeltem azokat a jeleket nagyszüleimnél, amik az időskori táplálkozásra jellemzőek. A magyar populáció, az éghajlati övezetnek köszönhetően, az évtizedek alatt arra akklimatizálódott, hogy idény jellegű termékeket fogyasszanak. Az is megfigyelhető, hogy az idősödő generáció rostbevitele, elsődlegesen a nyári évszakra korlátozódik, ugyanis a saját maguk által megtermelt zöldségek és gyümölcsök fogyasztását preferálják. Az évezredforduló számos újdonságot és változást hozott a magyar táplálkozásban, hiszen a korábbiakban egzotikusnak vélt zöldségek és gyümölcsök, mára a mindennapi táplálkozásaink részévé váltak. Ugyanakkor az idősebb generáció a hagyományőrzésnek megfelelően csak helyben termelt zöldségeket és gyümölcsöket fogyaszt elsősorban. Magyarországon számos népbetegség van jelen, mely a helytelen táplálkozásunkból adódik. Ilyen például a diabetes mellitus, a hypertonia, a gyomor- és bélrendszeri daganatok vagy a hyperuricaemia, közismertebb nevén köszvény. Ezen nem fertőző népbetegségek hátterében a rostszegény táplálkozás és a vörös húsokban gazdag étrend lehet az elsődleges indok. Éppen ezért kutatásunk fókuszában egy olyan húsipari terméket szerettünk volna fejleszteni, ami az idősebb generációt célozza meg. A leírt paramétereknek, a szekunder kutatások szerint a Csemege debreceni a legmegfelelőbb választás, hiszen a Debreceni páros kolbász a Hungarikum védjegy miatt, nem módosítható. A kiválasztott húsipari termék után, egy olyan rostban gazdag alapanyagot választottunk, ami kevésbé közkedvelt, de magas rosttartalommal bír. A csiperkegomba fogyasztása, épphogy csak eléri az 1kg/fő/éves mennyiséget, ezért ennek a növelése miatt és az alap húsipari termékünk rosttartalmának növelése érdekében esett erre a választásunk.