In the course of the study, discourse analysis was used to examine the comments posted under the videos of three representatives of the Finns Party with the largest YouTube following. The aim of the research was to identify discoursive manifestations of social dominance in the comment field. In addition, we also aimed to validate a word list of socially dominant terms. To this end, we have identified four linguistic categories that could form the basis of socially dominant communication, based on the literature of social dominance. The words with the highest number of elements in each category were presented in a word cloud. After collecting the most frequent terms, three external groups were identified against which social dominance orientation may be relevant. These suggest that the European Union, immigrants and the domestic left may constitute the out-group category in the eyes of populist supporters. Finally, the hierarchical terms were not validated as they occured in a negligible number of items in the sample. The successfully validated categories were plotted on a cross-tabulation, from which we created four different types of Finns Party supporters based on the out-group they named and the dominant common words and phrases in the comment categories. The presence of authoritarian, political out-group category points to the spread of political polarization in Finland. Since social identity underlies both social dominance orientation and political polarization, it may be relevant to examine both together in future research. Nonetheless, social dominance was not expressed in the way that was initially assumed and commentators perceived “real Finns” as the sufferers of a socially dominant situation. The background to this phenomenon is presumably the populist political rhetoric of the Finns’ Party, which tries to portray Finns as people left behind in disadvantaged social positions.

A tanulmány során diskurzuselemzéssel vizsgáltuk a Finnek Pártja három legnagyobb YouTube követőtáborral rendelkező képviselőjének videói alá írt megjegyzéseket. A kutatás célja volt, hogy a szociális dominancia diskurzív megnyilvánulásai megállapíthatóak legyenek a kommentmezőben. Emellett szintén célul tűztük ki egy szociálisan domináns szavakat tartalmazó szólista validálását is. Ennek érdekében a szociális dominancia szakirodalmi előzményei szerint négy olyan nyelvi kategóriát állapítottunk meg, amelyek képezhetik a szociálisan domináns kommunikáció alapját. Az egyes kategóriák legnagyobb elemszámban előforduló szavait szófelhőn ábrázoltuk. A leggyakoribb kifejezések összegyűjtését követően három olyan külső csoport került meghatározásra, amellyel szemben a szociális dominancia releváns lehet. Ezek alapján az Európai Unió, a bevándorlók, valamint a hazai baloldal képezhetik a populista támogatók szemében az out-group kategóriáját. A hierarchikus kifejezések végül nem nyertek bizonyítást, mivel elenyésző elemszámban fordultak elő a mintában. A sikeresen validált kategóriákat egy kereszttáblán ábrázoltuk, amelyből megalkottuk a Finnek Pártja támogatóinak négy különböző típusát aszerint, hogy milyen külső csoportot neveznek meg, illetve milyen gyakori szavak, kifejezések dominánsak az adott kommentkategóriákban. A szociális dominancia azonban nem olyan módon fejeződött ki, ahogyan eleinte feltételeztük, és a kommentelők az „igazi finn” személyeket tekintették egy szociálisan domináns szituáció elszenvedőinek. A jelenség hátterében feltehetőleg a Finnek Pártja populista politikai retorikája áll, ami a finneket, mint hátrahagyott, leértékelt helyzetben lévő személyeket igyekszik ábrázolni. Az autoriter, politikailag kirekesztő kategória jelenléte rámutat a politikai polarizáció finnországi terjedésére. Mivel mind a szociális dominancia orientáció, mind a politikai polarizáció hátterében a szociális identitás áll, ezért a későbbi kutatásokban releváns lehet ezen tényezők egymásra hatásának vizsgálata is.