Divergent Dynamics of Transformation: The role of the European Union

Dátum
2009-10-13T07:53:31Z
Szerzők
Sigér, Márta Fruzsina
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
A dolgozat célja, hogy megvizsgálja, egyes országok miért lesznek az európaizáció élenjárói, míg mások lemaradók. Egyes országok miért ragadják meg alkalmat, és csatlakoznak az Európai Unióhoz, míg mások nem. A végsı kimenet mindig a külsı és belsı tényezık egymásra hatásának az eredménye. A második fejtörést okozó kérdés, hogy mely feltételek a maghatározóbbak? Mi a külsı és belsı tényezık „jó keveréke”, amely sikeres európaizációhoz vezet? A dolgozat fı következtetései: (1) A sikeres európaizációhoz nélkülözhetetlen a belsı elkötelezettség, csakúgy, mint a külsı nyomás. A külsı impulzus képes a hazai struktúrákat és folyamatokat új kontextusba helyezni, s kimozdítani a holtpontról. Egy ország válaszadási kapacitása a politikai elit akaratától és elhatározottságától függ. Az elit pedig olyan változások mellett kötelezi el magát, amelynek költsége alacsonyabb az elit számára. (2) A gazdasági, politika és társadalmi struktúrákban a nemegyezés önmagában nem vált ki alkalmazkodási nyomást, csak ha észlelik és tudomásul veszik. (3) Az európaizációs hatás jelenléte kikerülhetetlen; az európaizációs nyomás alatt álló országoknak számolniuk kell vele, akár pozitív, akár negatív válaszadás mellett döntenek. Az európaizációs nyomás a belsı válasz hiánya esetén sem bizonyul hatástalannak. Az európaizáció ezen indirekt formája változó hatékonyságú, sokszor épp a szándékolt hatás ellenkezıje. (4) A kezdeti feltételek egy csoportja „korrigálható” gazdaságpolitikai döntésekkel. Az intézmények ezen (jobbára formális) szintjén a hatalmon lévı politikai elit képes az útfüggıség és a kezdeti feltételek felülírására. (5) Az idızítés alapvetı fontosságú. A meghívott országnak nem mindig van lehetıség eldönteni, mikor fogadja el a meghívást. Ha egyszer nem használták ki a lehetıséget, kétséges, hogy mikor adódik a következı, mivel az Európai Unió preferenciái változhatnak az idık folyamán. (6) A háború számít a gazdasági, politika és intézményi folyamatokban. Egy fegyveres konfliktus és következményei alapjaiban megváltoztatják a társadalom szabályait; speciális feltételeket teremtenek, ahol a kivételbıl szabály lesz. A háború vége nem feltétlen jelenti a speciális idıszak végét, mert a gazdasági, politika és intézményi dinamikákban útfüggıséget hozhat létre.This paper aims to examine why some countries are frontrunners in Europeanization and others lagging behind. Why some countries grasp the opportunity to join the European Union and others do not. The final outcome is always the result of an interaction between external and internal factors. The second puzzling question is which conditions play more determinant role. What is the “good mixture” of external and internal factors that result in successful Europeanization? The main findings of the paper: (1) In order to reach successful Europeanization, internal conviction is inevitable. Just like external pressure. The impulse from outside is able to put domestic processes and structures into new context, and move them out from dead-lock. The responsive capacity of a country depends on the will and determination of the political elite. The political elite will commit themselves to changes only if its costs are lower than its benefits for the elite. (2) Misfit in itself does not induce adaptation pressure in economic, political and social structures unless the misfit is perceived and acknowledged. (3) The presence of Europeanization impact is inevitable; the countries under Europeanization pressure have to count with it whether they choose positive or negative respond. Europeanization pressure does not appear ineffective even in the absence of internal response. This indirect Europeanization impact possesses different degree of efficiency, sometimes even opposite to the intended impact. (4) A set of initial conditions may be “corrected” by policy decisions. Concerning this level of (mostly formal) institutions, the will of the prevailing political elite is able to overwrite path dependence and initial conditions. (5) Timing is fundamental. The invited country may not have the chance to decide when it prefers to accept the invitation. Once the possibility was not utilized, it is doubtful when the next will come because the preferences of the European Union may change with time. (6) War matters for economic, political and institutional dynamics. An armed conflict changes fundamental rules of the society, creates special conditions, where the exception becomes the rule. The end of the war does not mean the end of this special period and it can create path dependence in economic, political and institutional dynamics.
Leírás
Kulcsszavak
Európai Unió, átalakulás
Forrás