Szőlőalanyok gyökerezésének vizsgálata

Dátum
Szerzők
Nagy, Csaba
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Későbbiekben már Egyiptomban és Görögországban is elkezdik termeszteni a szőlőt, Egyiptomban megjelenik az alacsony tőkés művelés a lugas mellett is, amit a metszés és a metszőkés felfedezése segített elő. A föníciaiak révén jutott el a bor és a szőlő kultúrája a görögökhöz, Észak-Afrikáig majd Közép-Afrikáig egészen a Gibraltár szorosig. Ezzel egyidőben kelet fele is terjed a szőlő Közép-Ázsián 4 keresztül Kelet-Ázsia oázisaiban, ahol elkezdtek újfajta szőlők (csemege és mazsola) kialakulni. Későbbiekben a görög gyarmatosítók viszik Dél- és Közép-Itáliába a szőlő és bor kultúráját, Északkelet-Itáliába az etruszkok, Északnyugat-Itáliába a ligurok vitték a szőlőtermesztést. Ebben az időszakban jelenik meg a görög mitológiában a bor szerepe, mint Dionüszosz kedvenc itala. A görögök terjesztették el Európa nagy részén a szőlőt mert amikor a perzsák elől menekültek különböző kolóniákat alapítottak Galliában, Közép- és KeletEurópában. A római birodalom terjesztette még tovább a szőlő és a borfogyasztás kultúráját, majd a népvándorlás hanyatlásnak indította a szőlőtermesztést.A középkorban kezd el fellendülni a szőlő és borfogyasztás, meg különböző szőlőtermesztési technológiák kezdenek kialakulni ebben a korban. A filoxérai vészig folyamatos fejlődés jellemezte a szőlő- és bortermelést. A filoxéra vész nagy pusztítást okozott az európai szőlőtermesztésben, emiatt kezdték el kifejleszteni az oltvány készítés technológiáját meg ekkor kerültek termesztésbe az úgynevezett direkt termő szőlők (Izabella, Noha, Otelló stb.).
Leírás
Kulcsszavak
szőlő, szőlőalany, gyökerezés, gyökerezési képesség, filoxéra
Forrás