A napenergia növényházi célú hasznosításának megvalósulási lehetőségei a debreceni virágkertészetekben
| dc.contributor.advisor | Tóth, Tamás | |
| dc.contributor.author | Sárközi, Judit | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2013-05-08T13:11:45Z | |
| dc.date.available | 2013-05-08T13:11:45Z | |
| dc.date.created | 2013-05-06 | |
| dc.date.issued | 2013-05-08T13:11:45Z | |
| dc.description.abstract | A napenergia az egyik legfontosabb megújuló energiaforrásunk, mely a jövőnk alapját képzi. Felhasználása során semmiféle káros, üvegházhatást fokozó szennyezőanyag nem kerül a légkörbe, valamint csökkenti a kimerülőben lévő fosszilis energiahordozóktól való függésünket. A napsütéses órák számát tekintve, mely évi 1900-2200 óra között mozog, hazánk igencsak előkelő helyet foglal el az európai országok között. Ezen értékeket elsősorban kedvező, medence jellegű fekvésünknek köszönhetjük. Kiváló adottságaink lehetővé teszik ezen energiaforrás széleskörű felhasználásának elterjedését. Szakdolgozatomban a napenergia fűtési célú alkalmazását és elterjedésének feltételeit vizsgáltam öt debreceni virágkertészetben. Az interjúm során igyekeztem felmérni a tulajdonosok ismereteit, véleményét a napenergiával történő fűtéssel kapcsolatosan. Emellett megpróbáltam egy átfogó képet adni a kertészetek jelenlegi adottságait, illetve gazdasági helyzetét illetően, ezáltal felmérhettem, hogy melyek azok a tényezők, illetve akadályok, amelyek gátolják, vagy éppen elősegítik a napenergiás fűtés alkalmazásának elterjedését. A legfőbb problémát az jelenti a gazdálkodók számára, hogy a téli időszakban jelentkező nagy energiaigényt a rendelkezésre álló kevés napenergia nem képes kielégíteni. A nyári hónapokban jelentkező jelentős mennyiségű energia hosszú távú tárolása a technikai eszközök, és megfelelő ismeretek hiányában nem lehetséges, éppen ezért, a technika mai állása szerint a fűtési energiaigények ellátására csak korlátozottan van lehetőség. Az átmeneti tavaszi, őszi időszakban fagymentesítés esetében is csak a már meglévő, hagyományos fűtőberendezés üzemeltetése csökkenthető kollektoros berendezés segítségével. Egy ilyen jellegű kiegészítő berendezés alkalmazása meglehetősen költséges, mind a külföldi, mind pedig az általam vizsgált debreceni kertészetekben is. A kertészetek kedvezőtlen gazdasági helyzetük miatt képtelenek ilyen jelentős költségekkel járó beruházás megvalósításába fektetni. A vizsgálatom során kiderült, hogy főként a téli időszakban ilyen jelentős hőenergiákat igénylő gazdálkodási ágazatokban nem kifizetődő kollektoros fűtési berendezést alkalmazni, mert a ténylegesen rendelkezésre álló hőmennyiség és az energiaigények nem esnek egybe. Fontos, azonban, hogy a mezőgazdaság azon területein, amelyek nem rendelkeznek jelentős hőigénnyel, kiválóan alkalmazhatóak a termikus berendezések például szárítás, aszalás, vagy éppen tehenészeti telepek számára előállított használati melegvíz készítése esetén. Ezáltal egyre több gazdálkodó csökkenthetné kiszolgáltatottságát az egyre inkább emelkedő energiaáraktól, és az így megtakarított pénzt újabb, a gazdaságának fejlesztését biztosító beruházásokba fektethetné. | hu_HU |
| dc.description.corrector | LB | |
| dc.description.corrector | gj | |
| dc.description.course | Földrajz Bsc tanári szakirány | hu_HU |
| dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
| dc.format.extent | 43 oldal | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/167400 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | napenergia | hu_HU |
| dc.subject | növényház | |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Földtudományok | hu_HU |
| dc.title | A napenergia növényházi célú hasznosításának megvalósulási lehetőségei a debreceni virágkertészetekben | hu_HU |