A tejelő szarvasmarha lábvégbetegsége és hierarchiabeli viszonya
| dc.contributor.advisor | Dr. Komlósi, István | |
| dc.contributor.author | GERSTNER, Blanka | |
| dc.contributor.department | DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2011-10-20T09:58:16Z | |
| dc.date.available | 2011-10-20T09:58:16Z | |
| dc.date.created | 2011 | |
| dc.date.issued | 2011-10-20T09:58:16Z | |
| dc.description.abstract | A TEJELŐ SZARVASMARHA LÁBVÉGBETEGSÉGE ÉS HIERACHIA BELI VISZONYA Az ismert szakirodalmak csupán feltételezik az egészségi állapot és a hierarchia-rangsorban elfoglalt hely közötti összefüggést. Ugyanakkor tényként állapítják meg, hogy mindkettő külön-külön illetve együttesen negatív hatással van egy állat termelésére. Célom az volt, hogy felmérjem egy holstein-fríz tejelő szarvasmarha állományban, hogy van-e összefüggés az egyed sántasága és a dominancia-rendben elfoglalt helye között. Továbbá, hogy az esetleges egészségi állapotváltozás hatással van-e a hierarchiára? Megfigyeléseimet a kismacsi Agrárgazdaság Kft holstein-fríz szarvasmarha telepén végeztem. A telepen kötetlen, mélyalmos, pihenőboxos elhelyezésben tartják a teheneket, százas csoportokban. Átlagosan 20 tehén viselkedését, hierarchia viszonyát 10-15 percenként lejegyeztem. Az adatokat hét héten keresztül vettem fel, ezalatt a teheneket háromszor csoportosították át. Az állatokat az istálló meghatározott, állandó részében figyeltem meg. Viselkedésüket osztályoztam: fekszik, eszik, iszik, egyéb természetes viselkedési forma alapján. Feljegyeztem az állatok lábvég állapotát egy 5-pontos skálán. Átcsoportosítás után a tehenek hosszabb útvonalat jártak be az istállóban, keresték az új helyüket, az egyedek közötti összetűzés aránya magas volt. Ez a helykeresés a hónap második felére lezajlott. A lábvég-beteg állatok viselkedési formája elsősorban a fekvés volt, táplálékfelvételi gyakoriságuk a legalacsonyabb. Ezen állatoknál semmilyen komfortmozgást nem figyeltem meg. A dominancia-sorrend valamint a lábvégbetegségek összevetése során megállapítottam, hogy a súlyos sántaságban szenvedő egyedek, egyrészt kisebb arányban vesznek részt hierarchia harcban, másrészt, abból nagyobb arányban kerülnek ki vesztesként egészséges társaikkal szemben. A nagyon sánta (5 pont) állatoknál ez az esetek 65%-át jelentette, míg a sánta egyedeknél (4 pont) 60%-ra volt tehető az ilyen jellegű rögzített adatok aránya. A lábvég-állapot javulás a vizsgálati időszak alatt nem következett be, így annak változását az agresszív viselkedések számára, a dominancia-rangsorra, nem tudtam megállapítani. | hu_HU |
| dc.description.course | állattenyésztő mérnök | hu_HU |
| dc.description.degree | Bsc | hu_HU |
| dc.format.extent | 43 oldal | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/115068 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | holstein-fríz szarvasmarha | hu_HU |
| dc.subject | természetes viselkedés | hu_HU |
| dc.subject | hierarchia-rangsor | hu_HU |
| dc.subject | lábvég állapot | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Állattenyésztéstan | hu_HU |
| dc.title | A tejelő szarvasmarha lábvégbetegsége és hierarchiabeli viszonya | hu_HU |